Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavasla... - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1727 igazs ágügyminiszter engedélyezéskiváltása, illetve a nemzetbiztonsági érdek elenyészése után az érintettek azonnali utólagos tájékoztatása következik. Ezzel lehet vitatkozni és azt állítani, hogy a strasbourgi döntés valójában formálisan ezek egyikével vagy egy részével is teljesíthető, hiszen az összes problémaegyüttes értékelése vezetett az egyezménysértés megállapításához. De valaminek most már történnie kellene az ügyben, amihez fontos leszögezni, hogy mivel a terror elleni fellépésnek a titkosszolgálati módszerekkel végzett megfigyelés és adatelemzés fontosabb terepe jelenleg, mint bármi más, így a strasbourgi bíróság sem akarta érdemben megkötni a tagállamok kezét az alkalmazott szabályozási keretek koncepcionális elemeit illetően. Nehéz kérdés, de ideje lenne kormányzati reakciót kapni a fenti egyezménysértésre azzal együtt, hogy jelenleg a terrorveszélyre és a külföldi szolgálatok fokozódó aktivitására tekintettel talán nem reális a szolgálatok kezét úgy megkötni, ahogyan az a magánélet szempontjából le gteljesebb érdekérvényesítésből elvileg következne. Ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a szolgálatokba vetett bizalom és legfőképpen a hatékony politikai kontrolljuk még a formális bírói jóváhagyás beiktatásánál is többet segítene, ez utóbbi ugyanis ténylegesen sokszor csak a felelősséget keni el, hiszen a bírák ritkán mernek vitatkozni a szolgálatokkal, pláne úgy, hogy az ügyek jellegéből fakadóan szakmai kontroll sincs rajtuk, hiszen minősített adatokat érint az ügy. Tudomásom szerint a Nemz eti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság csinált egy célvizsgálatot az elmúlt hónapokban ezekről az engedélyezésekről, és nagyjából annyit lehet jelenleg tudni, hogy nem tártak fel komoly problémákat, és törvényesnek találták a szakszolgálatnál a bel ső garanciákat. Azaz vélhetően nagyon kevés a bírói megtagadás, és ma is formális a kontroll. Az LMP elvi álláspontként ettől függetlenül megfontolandónak tartja a jogorvoslatot és a minden ügyre kiterjedő bírói utat, de látni kell, hogy az igazából reális strasbourgi döntés végrehajtásához kapcsolódóan a sajátosan félig rendőri, félig titkosszolgálati szervre, TEKre vonatkozó szabályoknak az általa elrendelhető titkos adatgyűjtések körét szűkítő és pontosító módosítása lenne. A javaslat ennek sajnos nem f elel meg. Márpedig ameddig a TEK nem tisztán titkosszolgálat, addig csak bűncselekmény gyanúja esetén az előkészítő eljárásban rendelhessen el technikai eszközzel történő megfigyelést, ilyen gyanú hiányában pedig egyáltalán ne. Arra ugyanis, hogy viszonyla g szabadon kutakodjanak, ott vannak a rendes nyomozati jogkörrel nem rendelkező szolgálatok, köztük most már a kifejezetten terrorellenes feladatokat végrehajtó Tibek is. Szintén ehhez a körhöz tartozó probléma az, hogy a javaslat a nemzetbiztonsági célú a datgyűjtésen kívül is fenntartja a bírósági engedély nélkül is végezhető, technikai eszközzel történő titkos megfigyelést, amivel elvi szinten nem értünk egyet. Függetlenül attól, hogy ez szigorúbb követelmény, mint ami az alkotmánybírósági és a strasbourg i gyakorlatból következik, számunkra csak olyan szabályozás elfogadható, ami a technikai eszközzel történő titkos megfigyelés minden formáját bírói engedélyhez köti. A tervezett korábbi változat ezzel kapcsolatban még A, Bváltozatokat tartalmazott arra, hogy az informatikai rendszerekből való információgyűjtés legyen vagy ne legyen bírói engedély nélkül elrendelhető. Természetes, hogy ne legyen. De az LMP szerint ennél is messzebb kell menni, és bármilyen technikai adatrögzítéssel történő titkos megfigyel ést csak akkor lehessen engedni, ha azt a bíróság előzetesen jóváhagyta. Ennek a törvényjavaslat nem felel meg. Fontos probléma még a javaslattal a rendőrségi törvény szerinti elrendelési idő jelentős meghosszabbítása, egyes esetekben 360 napra. Az LMP sze rint is hasznos lenne differenciáltabbá tenni a szabályozást, de az kizárólag rövidebb elrendelési idővel támogatható. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMPnek legfőképpen azzal van baja tehát, ami nincs a javaslatban. A nemzetbiztonsági célú titkos informáci ógyűjtés alkotmányos kontrolljának koncepcionális újragondolását nem úszhatja meg ugyanis a kormány. Köszönöm a figyelmet.
