Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavasla... - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1720 Én azt gondolom, hogy ha ön számon kérte rajtunk, hogy miért emlegettünk diktatúrát, akkor kérje számon a KDNPs képviselőtársamtól is, hiszen ő pedig arról beszélt, hogy Brüsszel épít ki diktatúrát. Gondolom, ha ő mondhat ilyet, akkor mi is mondhatunk ilyet Magyarországon a magyar kormánnyal kapcsolatban. De hogy félretegyük ezt a politikai vagy pár tpolitikai adokkapokot vagy csatározást, fontos a hangulat - és nem viccből hozom ezt ide , mert a hangulat meghatározza a bizalmi szintet is, és valóban, ilyen szempontból nem elhanyagolható az, hogy a kormánnyal kapcsolatban milyen bizalmi szint jeleni k meg az ellenzéki képviselőkben vagy akárki másban, a magyar társadalom egészében, és én úgy látom, hogy ez a bizalmi szint szintén nagyon alacsonyan van. Szeretném arra emlékeztetni az államtitkár urat, hogy volt olyan szocialista képviselő, Hiszékeny De zső, akit tudatosan provokáltak, titkosszolgálati eszközökkel megfigyeltek, ezért bűncselekménnyel vádolták meg, majd a bíróság másodfokon is felmentette Hiszékeny Dezsőt, miközben pontosan ugyanilyen adatgyűjtés zajlott vele szemben, lehallgatták az irodá ját, a különböző irodáit, több hónapon keresztül vegzálták, provokálták, köztörvényes bűnözőt is bevontak ebbe az ügybe, majd a végén hál’ istennek a bíróságok jóvoltából felmentették Hiszékeny képviselőtársamat. Tehát amikor ilyeneket tapasztal egy ellenz éki párt, akkor azt gondolom, joggal vetődik fel, hogy bizony oda kell figyelni arra, hogy mit akar és mit csinál a kormány. Ettől függetlenül valóban igaza van Répássy képviselőtársamnak abban, hogy vannak olyan garanciális elemek, amelyek előrelépést jel entenek a korábbi vagy éppen, úgy mondanám, a jelenlegi szabályozáshoz képest, de ettől függetlenül szeretnék azért néhány problémát vagy számunkra fontos kérdést is felvetni, amiről egyébként korábban a frakcióvezetőnk már tájékoztatta az Igazságügyi Mini sztériumot is. Az egyik ilyen, amit elsőként szeretnék felvetni, hogy vajon miért nem rendezi az Igazságügyi Minisztérium a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság döntésével kapcsolatos problémát, ami arról szól, hogy miniszteri engedéllyel lehet titkos i nformációgyűjtést folytatni, és nem bíró rendeli el ezt a lehetőséget, tehát ez nem jelenik meg, ez a módosítás nem szerepel ebben a javaslatban, márpedig szerintünk erre itt most egészen biztosan lenne hely, és szükségszerű is volna. Aztán a második, amib en kialakult egy vita a sajtóban, amit valószínűleg egy félreértésből fakadó értelmezés okozott, de ettől függetlenül azért megkérdezném az államtitkár úrtól. A Magyar Nemzetben jelent meg egy cikk, amely úgy szólt, hogy gyanú nélkül is le lehet valakit ha llgatni. Na most, itt mindenki mindenkit megvádolt, hogy mennyire szakmaiatlan az érvelés ezzel kapcsolatban, de amennyire én ismerem, jelenleg is van erre lehetőség a mostani, hatályos jogszabályok alapján, és ezután is lesz törvényes lehetőség erre. Az i gaz, hogy nem ez a törvény vagy nem ez a módosítás változtat ezen a helyzeten vagy hozza be ezt a lehetőséget, de ez egyáltalán nem újdonság, hiszen ez adja a büntetőeljáráson kívül folytatott titkos információgyűjtés lényegét. A harmadik ilyen, amit szere tnék felvetni, hogy koncepcionálisan a mi megítélésünk szerint vitatható, hogy a javaslatban szereplő módon megbonthatóe korrekt módon a bűncselekmények megelőzése és a bűncselekmények felderítése, tehát hogy hol húzódik ez a határ, hogyan lehet ezt megvo nni vagy garantálni, hogy ezek között érezhető és a gyakorlatban is alkalmazható különbség legyen. Aztán a negyedik, amire már az imént is utaltunk, hogy mi a bevezetése óta ellenezzük a megbízhatósági vizsgálatnak azt a jelenlegi formáját, amelyet a kormá ny vagy a parlament korábban elfogadott, különös tekintettel a provokációra. Ezt szintén lehetett volna rendezni talán ennek a törvénynek a keretei között, hiszen ez is titkos információgyűjtést, leplezett eszközök használatát, akár provokációt is lehetővé tesz, akár még úgy is, hogy bűncselekményt kövessenek el a provokációt elkövető hivatalos személyek. Az ötödik ilyen kérdés, hogy szintén súlyos szakmai aggályok vannak azzal kapcsolatban, hogy a Terrorelhárítási Központ titkos információgyűjtése, az erre vonatkozó szabályok a megítélésünk
