Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 18. kedd (213. szám) - A munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
1579 becsábítani, az nem mást tesz ezzel, mint alapjaiban veszélyezteti a magyar humántőkeképződést. Alapjaiban veszélyezteti azokat a társadalmi újratermelődési folyamatokat, amelyek nélkül ez a nép, ez a nemzet szakadékba fog hullani. Mire is gondolunk itt egészen pontosan? Itt lehet a válasz, mondjuk, akkor a munkavállalók részéről egy ilyen helyzetre, egy ilyen szituációban az, hogy fogja magát, és lábbal szavaz. Ezt látjuk itt az elmúlt évek során, és lehet azt mondani, hogy hát ez a kivándorlási hullám Magyarországról még mindig nem érte el a romániai szint et. Hát, nagyon szépen köszönjük, de a román szomszéd tehenének megdöglése nem boldogít minket. Innét akkor is elment több mint 600 ezer ember, zömmel egyébként jól képzett és agilis fiatalok. Aztán milyen választ adhat még a magyar munkavállaló erre a hel yzetre? Például azt, hogy nem mer családot alapítani. Ilyen körülmények között, amikor gyakorlatilag bérrabszolgaként van tartva, gyakorlatilag biorobotként van foglalkoztatva a magyar munkavállaló, mint egy modern kori „puszták népe”, ugye Illyés Gyula cs elédvilágából kilépve és mostani élethelyzetekhez alkalmazva, akkor nem biztos, hogy ő mer családot alapítani, gyermeket vállalni, mert ilyen körülmények között ezeknek a gyermekeknek a normális felnevelése alapvetően nincsen biztosítva. Aztán adhatnak egy ébként még olyan választ is, mint amilyenek érkeztek itt menet közben a telefonomra, hogy ha mondjuk, kicsit felpaprikázottabb hangulatában találják meg ezt a munkavállalót, akit egyébként, biztos vagyok benne, hogy nem kérdeztek meg az előtt, mielőtt ezt a törvényjavaslatot benyújtották, no, szóval ez a magyar munkavállaló azt is mondhatná, hogy ne máséval verjék a csalánt - már bocsánat! És tessék magukat beleképzelni egy átlagos magyar munkavállaló helyzetébe, tessék elképzelni azt, hogy milyen életkörül mények között kell neki élnie, és akkor fogalmazzák meg ezeket az egyébként nagyon szépen hangzó lózungokat, hogy tulajdonképpen ez a törvényjavaslat nem tesz mást, mint hogy még őket védené. Itt a törvényjavaslatból még hadd olvassak fel másfél sort, a 4. § (5) bekezdése azt mondja, hogy a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást a munkavállaló kérésére vagy hozzájárulásával is módosíthatja. Tisztelt Államtitkár Úr! El tud képzelni ön egy olyan helyzetet a mai Magyarországon, ahol egzisztenciálisan vannak fe nyegetve munkavállalók, ott van, mondjuk, a család fölött Damoklész kardjaként lebeg a hitel, a devizahitel, amiből bizony nem mentették őket meg, fizetni kell a rezsit, taníttatni kell a gyermeket, és azt mondja akkor a munkáltatónak, te, ide figyelj, kös zönöm szépen, de ezt így nem fogadom el, én nem járulok hozzá, hogy módosítsuk akkor ezt az időbeosztást. Hát, ha itt nem valamiféle más bolygóról érkezve vagy valamiféle üvegbúra alól vagy valami elefántcsonttoronyból szemléljük a mai magyar valóságot, ak kor azt kell mondani, hogy ilyen helyzetet nem lehet elképzelni, mert igenis, hogy a munkáltató rá fogja kényszeríteni ezeket a keményen dolgozó, korán kelő és rettenetes módon alulfizetett magyar munkavállalókat arra, hogy rábólintsanak erre. Például ez i s egyik problémánk ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan. Nagy általánosságban úgy is fogalmazhatnánk, hogy itt az úgynevezett foglyul ejtett államnak az ideáltipikus megvalósulásával találkozunk, amikor a külföldi multinacionális tőke, illetve adott es etben akár a hazai oligarchák is - gondoljunk csak akkor a véletlenül sem stróman „Pénztáros” Lőrincre, erre a reneszánsz személyiségjegyekkel rendelkező, polihisztori magasságokban szárnyaló valakire, aki képes arra, hogy a saját családi vállalkozásából t öbb milliárd forintot vegyen ki egy évben osztalék formájában, és akkor tegyük azt hozzá, vizsgáljuk meg, hogy ez az ember a munkavállalóit hogyan tartja, milyen körülmények között foglalkoztatja, és mondjuk, mekkora az ő cégeinél alkalmazott embereknek a havi átlagos keresete. (20.00) Ilyenkor nyílik egyébként ki a bicska az ember zsebében, és ezt a jelenséget hívják úgy, hogy a foglyul ejtett államnak a jelensége, amikor ezek az emberek vagy éppen ezek a külföldi gyarmatosítók diktálnak, ők mondják tollba ezeket a törvényjavaslatokat, és mondják azt egyébként döbbenetesen pofátlan és elfogadhatatlan módon, hogy ez a magyar munkaerőpiac még mindig nem
