Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 18. kedd (213. szám) - A munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
1578 mit is jelent az, ha évenkénti felülvizsgálatot meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg, akkor a hároméves kiterjesztés mit is hoz magával. Mert ha nem haladta meg, akkor a következő esztendőben sem haladhatja meg. Nem úgy van, hogy ha ebben az esztendőben kevesebb, mint 48, hanem 44, akkor a kö vetkező esztendőben 50 is lehet vagy 52, mert az alapszabály azt mondja ki, hogy 48 órát meghaladó heti átlag munkaidő nem lehet, még a rendkívüli munkavégzéssel egyetemben sem. Érti, államtitkár úr? Vagy legalábbis gondolom, remélem, előbbutóbb megérti. Azt akarom mondani önnek, hogy olyan szabályozásokat kell hozni, amelyek alapvetően a munkavállalók érdekeit, az ő biztonságukat jelentik. Visszatérve ahhoz, hogy ha nem ezt teszik, akkor egyre inkább nőni fog a munkahelyi balesetek száma, akkor egyre több ember kiszolgáltatott helyzetbe fog kerülni. Akkor olyan szituációk fognak életre hívódni, amelyek alapjait önök teremtették meg 2012. január 1jével a munkatörvénykönyv keretei között, hogy mivel példaként lenullázták a délutános pótlékot, azaz nulla for inttal párosították a délutános pótlékot, csökkentették az éjszakai pótlékok összegét, ezért, hogyha az emberek adott időszakban délután vagy éjszaka végeznek munkatevékenységet, kevesebb pénzhez jutnak hozzá, mint amihez, mondjuk, hét évvel azelőtt ugyana zon munka végzése mellett hozzá tudtak jutni. És ha már bérről beszélünk, akkor azt is érdemes önöknek megvizsgálni, hogy nem elég, nem elég a minimálbér emelése, a garantált bérminimum emelése tekintetében lépni. Főleg úgy nem, hogy közben, miközben ezekn ek az emelését megteszik, elsődlegesen és legkiváltképp a bruttó összeg vonatkozásában tesznek mértékadó emeléseket, aközben olyan járulékterheket zúdítanak a munkaadókra és a munkavállalókra, amelyek mértékeiben, nagyságrendjében sokkal nagyobb mértéket ö lelnek fel, mint mondjuk, hét évvel ezelőtt. Tudja, mennyi volt hét évvel ezelőtt a minimálbéren, a 60 200 forintos nettó minimálbéren a járulékteher, amit a munkaadók meg a munkavállalók együttesen megfizettek? Megmondom önnek, megmondom: 32 ezer forint. Tudja, mennyi ma a minimálbérre rakódó járulékteher a munkaadóknak és a munkavállalóknak összesen? Ezt is megmondom önnek: 73 ezer forint. Érti? 32 ezer a 73 ezerhez képest. Miközben nettóban annyival nőtt a minimálbér összege most az utolsó év emelése mel lett, annyival nőtt, hogy reáliákban, reálértékben, vásárlóerőértékben ma már képviseli azt az összeget, mint amit 2010ben képviselt. Öt éven keresztül meglopták ezeket az embereket. Kevesebb vásárlóerőértékű pénzzel mentek haza a minimálbéres emberek m illiói ebben az országban. Most meg a minimálbér emelésével olyan terheket zúdítottak a munkaadókra és a munkavállalókra együttesen, amelyek beszedéséből származó forintokat utána a haveroknak szórnak szét, amelyek már viselhetetlen nagyságrendek. És arról nem gondoskodnak, hogy közben e bérek felett, a minimálbér és a garantált bérminimum feletti bérek vonatkozásában ott is megtörténjen az, hogy mértékadó növekedések legyenek, amelyek garanciái lehetnének annak, hogy újabb százezrek ne hagyják el ezt az or szágot. Nem elég az a 600 ezer ember, aki már eddig kényszeredett módon elhagyta ezt az országot? Nem gondolja, hogy azért kellene cselekedni, hogy a bérek vonatkozásában olyan helyzetet teremtsenek, amit hét évvel ezelőtt kellett volna megcsinálniuk a kor mányzás elején ígéretükhöz híven, hogy ezek a folyamatok megálljanak? Na, ezen kell gondolkodni, nem pedig egyesek érdekeit szolgálva, a lobbierejüket arra használva, hogy ilyen törvénytervezeteket hozzanak a Ház falai közé anélkül, hogy az érintett érde kképviseleti szervezetekkel azt megtárgyalnák! Elnök úr, köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr, jegyző úr. A következő hozzászóló Ander Balázs képviselő úr, Jobbik. ANDER BALÁZS ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért azt szögezzük le, hogy aki Magyarországon vagy bárhol másutt a világban alacsony bérszínvonallal és a munkavállalói jogoknak a megnyirbálásával kíván versenyezni, és úgy próbál ide úgymond működő tőkét
