Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - A köztársasági elnök által alaptörvényellenesség miatt visszaküldött, az Országgyűlés 2016. december 6-ai ülésnapján elfogadott „A közigazgatási perrendtartásról” szóló törvényhez benyújtott Törvényalkotási bizottság jelentéséről és módosító javaslat ... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
149 Most itt beszélek azokról a javaslatokról is, amelyek egyébként benyújtásra sem kerültek, de egy csomagban készültek azzal, ami itt előttünk fekszik, és így külön került egyébké nt benyújtásra. Annak ellenére, hogy nagyon sok támogatható pont volt ebben, mi elmondtuk, ahhoz nem járulunk hozzá, hogy a bíráskodás rendszere egy széttagolt rendszer legyen abban a tekintetben, hogy problémákat csak bizonyos részeken korrigálunk, és aká r a büntető, polgári irányokat hagyjuk ugyanazokban a problémákban, és ott nem nyúlunk bele a rendszerbe. Egy sarokpontja volt ennek a dolognak, és ezt elmondtuk többször, és el fogjuk mondani a jövőben is, hogy ameddig ez a rendszer fennáll, mármint az, h ogy gyakorlatilag az OBHnak a mindenkori elnöke megteheti azt, hogy úgy kerüli meg a jogszabályokat, úgy kerüli meg a kinevezési szabályokat, amelyek esetében pont a Velencei Bizottság eljárása és Nyugat felől Magyarországra, a magyar kormányra nehezedő n yomás miatt némileg meg lett változtatva, ami a kinevezési sorrendek cseréjét, illetve a teljes szabadságnak némi korlátozását jelenthette, mármint az Országos Bírói Tanácsnak a hozzájárulásához kötve bizonyos kinevezéseket, illetve a ranghelyes cserét, no s, ebben benne maradt egy pont, amire már akkor felhívtuk a figyelmet, és ez az eredménytelenné nyilvánítás. Hogyha meg lehet tenni azt, hogy pályázatokat nem ranghelycserével bírál el az OBH mindenkori elnöke… - azért mondom, hogy mindenkori elnöke, hisze n a kísértés mindig nagy lesz, és ha ezek a szabályok maradnak, akkor ez mindig és továbbra is fennálló, tehát Handó Tünde elnöklete után is fennálló probléma lesz egyébként, biztos vagyok benne, de a lényeg az, hogyha ezeket megkerülve egy pályázatot, hiá ba érkezik több alkalmas pályázó, eredménytelenné lehet nyilvánítani, félre lehet tenni, és azt lehet mondani, hogy akkor senki se töltse be ezt a pozíciót, és ki lehet nevezni, meg lehet bízni átmeneti időre, ami akár több év is lehet, bárkit, akár a sajá t baráti körből, a saját ismeretségi körből, akkor nyilvánvalóan az az ember évek alatt azért kellő ismeretet szerez a helyi bíróságon, kellő támogatást is tud szerezni a bírák körében, vagy beletörődnek abba, hogy úgysincs változás, hiszen több alkalmas j elölt közül nem lehetett kiválasztani, akinek végül is a vezetői pozíciót be kellene tölteni, és ezután - mit ad isten - jobb pozícióban tud akár egy korábban külsős emberként odatett bíró a vezetői pályázatra majd a jövőben pályázatot benyújtani. Szóval, így játsszák ki a szabályokat. Egyébként ezt a nagyon minimális és kodifikációs szempontból is minimális módosítást kértük, és mit ad isten, az LMP és az MSZP részéről is az volt a felvetés, hogy ha ez korrigálásra kerül, akkor akár az a rendszer, amit akk or már sikerült egy elfogadhatóbb irányba terelni, az egész bírósági rendszerre ráhúzható lesz, és akkor tényleg tettünk valamit, korrigáltunk a bírósági működésen. Nos, nem ez történt, az igazságügyi miniszternek nem volt mandátuma arra, hogy a bírósági i gazgatási és az igazságszolgáltatás rendszeréről tárgyaljon. Hogy ez hogy lehet, azt nem tudom, mi elmondtuk ott, hogy akkor kérjen mandátumot attól, aki erre jogosult, hogy megadja. Ez nem történt meg, és inkább félre lett téve az egész javaslat. És ez az zal járt, hogy kétharmados támogatás hiányában valahogy meg kellett próbálni önöknek kitágítani a kétharmados kereteket. Ezt egyébként elmondtuk akkor is, amikor részlegesen ezek a javaslatok benyújtásra kerültek, tehát lett, ami el lett vetve, és maradtak olyan javaslatok, amiket idehoztak, de még így sem sikerült a sarkalatosságot teljes mértékben megkerülni, és az Alkotmánybíróság nagyon helyesen kimondta, hogy ezeket a korrekciókat, amik most bejönnek, bizony meg kell tenni. (10.20) S önök ezt megint ne m úgy tették meg, hogy mondjuk, egy egyeztetésen átbeszélték volna az ellenzékkel, hogy mely pontokhoz lehet a sarkalatosságot biztosítani, hanem egészen egyszerűen biztosra menve minden részt, ami sarkalatosságot tartalmazott, visszamódosítanak, és tulajd onképpen ezáltal is ezekben a pontokban a régi rendszer áll helyre még az elnevezésekben is. Úgyhogy azért nem lehet máshogy szavazni erre, mint mondjuk, egy tartózkodással, hiszen a kétharmados, beleerőltetett módosítások megbuktak. Viszont ez a része aká r még igen is lehetne, de mégse lehet igennel szavazni, hiszen már egy korábban az ellenzék által elmondott és tudatosított történet volt, hogy ez lesz a vége, tehát nehogy már úgy nézzen ki, minthogyha itt a kormány kivételével mindenki bűnös lenne, hogy ez a helyzet előállt, úgy a köztársasági elnök, mint az
