Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - A köztársasági elnök által alaptörvényellenesség miatt visszaküldött, az Országgyűlés 2016. december 6-ai ülésnapján elfogadott „A közigazgatási perrendtartásról” szóló törvényhez benyújtott Törvényalkotási bizottság jelentéséről és módosító javaslat ... - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
150 Alkotmánybíróság vagy az ellenzék, miközben a kormány mindent megtett, hogy a közigazgatási bíráskodást előremozdítsa. Én egyéb olyan részletkérdésekbe nem mennék bele, amelyek az általános vitákban é s az egyeztetéseken elhangzottak. Talán egy dolgot, egy fontos dolgot aláhúznék, ami a jövőben is előkerülhet, hogy mi nem támogattuk azt, hogy messze kerüljön az emberektől - és ez főleg a vidéki emberek szempontjából fontos - a bíráskodás, mert itt olyan tendenciák vannak, hogy olyan szakmai ügyek vannak, amiket csak régiós központokban lehet elbírálni. Az ügyek java része nem ilyen, és sajnos olyanokat hibáznak akár az önkormányzatnál vagy egyéb helyeken a közigazgatási szervek, hogy ezt akár helyi bírós ágokon is helyre lehet tenni, tehát nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy akár száz kilométert kelljen menni egy átlag állampolgárnak, hogy ő ott majd - feltételezve - megfelelő szaktudással fog találkozni; sok esetben nem így van, illetőleg akkor már elég problémás, ha egy egyszerűbb vagy közepesen nehéz ügyben ilyen messze, akár régiós központba, még nem is csak megyei központokba kell elutazni. Úgyhogy ennélfogva sajnos az elhibázott rendszerre így csak tartózkodni tudunk. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki a rendelkezésre álló időkeretben felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Répássy Róbert képviselő úr kért szót a Fideszből. Parancsoljon, képviselő úr! (Dr. Répássy Róbert feltűzi a mikrofonját.) Kérem visszaállítani ezt az öt másodpercet. (Megtörténik.) DR. RÉPÁSSY RÓBERT ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bátorkodom még hozzászólni, mivel a szavazásig még van időnk, ezért igyekszem meggyőzni az ellenzéki képviselőket arról, hogy szavazzák meg a törvényjavaslatot, ugyanis amely kifogásokat az előbb említettek, azok részben egy soha be nem nyújtott törvényjavaslatról szóltak, részben pedig tévedésen alapulnak. Önök is tudják, hogy azt a törvényjavaslatot, ami önök kritizáltak, nem nyújtotta be a kormány, és most felesleges lenne belemenni abba, hogy a kritikájuk megalapozott vagy sem. De nem nyújtott be a kormány olyan javaslatot, amely egy egyébként az Alaptörvény szerint lehetséges kö zigazgatási különbíróság felállításáról szól. Az a törvény egyébként erre lehetőséget nyújt, és ahogyan itt elhangzott korrekten, azért vannak olyan nyugateurópai országok, ahol így szervezik meg a közigazgatási bíráskodást. De nem ilyen javaslatot nyújto tt be a kormány, hanem azt javasolta, hogy jelöljünk ki egyes törvényszékeket, amelyek ellátják ezt a közigazgatási bírósági tevékenységet, ellátják azt a közigazgatási bírósági feladatot. Igen, az a módszer, ahogyan az eredeti törvényjavaslat kijelölte ez eket a törvényszékeket, nem volt alkotmányos, de pusztán csak azért nem, mert tudja, olyan elnevezéssel illette a törvény ezeket a kijelölt törvényszékeket, amely elnevezés nincs összhangban a bíróságok szervezetéről szóló törvénnyel, amely egy sarkalatos törvény. Tehát a probléma azért nem olyan bonyolult, és ezért állítjuk azt, hogy a törvényjavaslat az eredeti szándék szerint tud megszületni egy korrekció után, az eredeti elképzelés szerint. Tehát valóban kijelölt törvényszékek vagy ahogy ezt egyébként a perjogban mondják, kizárólagosan illetékes törvényszékek fognak eljárni ezekben az ügyekben, egészen pontosan: a törvényszékekhez hatásköri szabályokat kell módosítani, és a Fővárosi Törvényszék kizárólagossá tételéhez pedig egy illetékességi szabályt kel l módosítani. Tehát semmi galádságot nem tett, olyan rossz döntést nem hozott az Országgyűlés, amely nem lenne korrigálható. Még egyszer mondom, pusztán azért került elénk újból ez a törvényjavaslat, mert nem jó megjelölést, a bírósági szervezeti törvénnye l összhangban nem álló megoldást választott az Igazságügyi Minisztérium. De nagyon hangsúlyozom sokadszorra, hogy egyébként azzal soha senki nem vitatkozott és nem is akart változtatni azon, hogy a közigazgatási tevékenység bírósági kontroll alatt álljon, a közigazgatási tevékenység egy szakbíróság kontrollja alatt álljon, egy olyan bíróság
