Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1358 máris mutatkozik a bérmegállapodás hatása, hiszen nemzetgazdasági szinten a bruttó és nettó átlagkereset 10 százalékkal, a reálkeresetek pedig a mérsékelt infláció me llett 7,5 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőttit. Részben a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével összefüggésben az állami vállalatoknál dolgozók is jelentős bérfejlesztéshez jutnak. Ennek érdekében a 20172019 közötti hároméves időszakb an összesen 30 százalékos bérfejlesztéshez nyújt többlettámogatást a költségvetés. Tisztelt Képviselőtársaim! Álljunk meg egy pillanatra, és vizsgáljuk meg a magyar béreket nemzetközi összehasonlításban! A bérek eltérő színvonala kétségtelenül az egyik oka annak, hogy sokan a magasabb bérszínvonalú országokban keresnek munkát. Szükséges azonban megjegyezni, hogy ha csak Európát tekintjük is, az eltérő bérszínvonalon is alapuló munkaerővándorlás nem csak magyar jelenség, ahogy az is tény, hogy a bérszínvona lak kiegyenlítődése még a régi tagállamok között sem valósult meg, a munkaerőnek a hosszabb időszakra visszatekintő szabad áramlása ellenére sem. A munkavállalói jövedelmek szempontjából a bérek vásárlóerőparitáson történő mérése ad reális képet a különbö ző országok közötti összehasonlítás során. Ez fejezi ki ugyanis összehasonlítható módon, hogy az egyes országokban megkeresett bérből mennyi áru és szolgáltatás vásárolható az adott országon belül. Vásárlóerőparitáson 2002 és 2010 között, tehát a szociali sta kormányzás alatt a visegrádi országok közül hazánk növelte legkisebb mértékben a minimálbért. Ez a trend fordult meg 2010ben, amikor is 2016ig Lengyelországgal együtt voltunk az éllovasok. A 2017. évi 15 százalékos növekedéssel pedig Magyarország egy edül az élre került a 2010 óta bekövetkezett növekedést nézve. Az EUs 22ek közül vásárlóerőparitáson hazánk a növekedési rangsorban az ötödik helyet foglalja el, a 2010 utáni időszakot követően nálunk nagyobb mértékű emelést csak Bulgária, Románia, Észt ország és Litvánia hajtott végre a hét év alatt. Minimálbérnövelés terén a 2010 óta elért jelentős előrehaladás következtében 2017 januárjában hazánk vásárlóerőparitáson számolva, a minimálbérszintje alapján a 14. helyen szerepel a 22 ország közül. Ezzel az országok középső csoportjában helyezkedünk el, a szomszédos országokat megelőzzük. Ez azt jelenti, hogy 2010et követően sikerült megelőznünk Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot. Az Eurostat 2015ig közöl adatokat a tagországok kereseteiről. Eze k szerint a magyar bérek vásárlóerőparitáson lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek 2010 óta, mint a külföldi munkavállalás szempontjából a magyarok számára fontos célországokban, például Németországban, Ausztriában vagy az Egyesült Királyságban. Mindez ek következtében vásárlóerőparitáson a német, az osztrák és a brit bérekhez képest számottevő közelítést sikerült elérni öt év alatt. Felzárkózásunk a németekhez és az osztrákokhoz képest 34 százalékpont, a britekhez viszonyítva pedig körülbelül 10 száz alékpont volt az öt év alatt. Ezekben a viszonylatokban hasonló mértékű felzárkózás volt tapasztalható 2004 és 2010 között is. (15.00) A V4ek viszonylatában az állapítható meg, hogy vásárlóerőparitáson Csehországhoz és Szlovákiához képest javítottunk a p ozíciónkon 2010 és 2015 között. A visegrádi országok viszonylatában tehát az új kormány egy kedvezőtlen helyzetet örökölt, amin 2010et követően már 2015ig is sikerült javítani, a lengyel viszonylat kivételével. A tavalyi erőteljes bérdinamika következtéb en a 2016os év pedig olyan fordulópontnak tekinthető, ami a térségünkön belül és tágabb környezetünkben is a bérfelzárkózás erősödését jelentheti. A tavalyi év végén megkötött többéves bérmegállapodás újabb jelentős ösztönzést jelent a bérek növekedéséhez , és amennyiben a következő hat évben megvalósul a várakozások szerinti 40 százalékos reálbérnövekedés, akkor az további határozott lépést jelent a fejlett országokhoz történő felzárkózás terén. Tisztelt Országgyűlés! Látnunk kell, hogy az Európai Unió ta gjaként érintenek bennünket azok a kezdeményezések, amelyeket az Európai Unió is tett a bérmegállapítás területén. Az Európai Unió
