Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1359 tagállamai közötti munkabérkülönbség csökkentése nyilvánvalóan kívánatos dolog minden tagállam számára, de az ilyen kezdemény ezések alapvető kérdéseket vetnek fel gazdaságpolitikai, struktúrapolitikai és költségvetési szempontból. Szükség van arra, hogy a makrogazdasági és fiskális politikára kifejtett hatásokat is figyelembe vegyük, hiszen jelentős versenyképességi kérdésekről van szó. A fenntartható gazdasági növekedés és a termelékenység megerősítése kulcskérdés az Európai Unió és benne Magyarország jövőjét tekintve is. Az arányos gazdasági teljesítmény nélküli juttatások szintjének mesterséges emelése alááshatja sok tagállam gazdasági stabilitását. Álláspontunk szerint nem létezik egységes európai szociális modell, mert a tagállamokat sokféleség jellemzi. Szerintünk a szociális dimenziómélyítésnek teljes mértékig összhangban kell lenni az egységes piaccal. A gazdaságilag elmar adottabb tagállamokat nem fogják felfelé húzni a minden tagállamra érvényes szociális sztenderdek, hiszen csak a versenyképesség fenntartása és a foglalkoztatás növelése vezet gazdasági növekedéshez. A felzárkózást álláspontunk szerint a tisztességes verse ny és éppen a belső piachoz való egyenlő hozzáférés biztosítása teszi lehetővé. A béregyenlőség követelése nem vezet egyenlő bérekhez. Hatásaként az új tagállamok vállalkozásai kiszorulnak a belső piacról, mert nem tudnák az előírt béreket kigazdálkodni, t ehát a magyar munkavállalók munkahelyei szűnnének meg. Eközben ezek az országok adóemelésekre kényszerülnének, ami további versenyképességi hátrányt okozna országainknak. Természetesen a régi tagállamok tőkeerős vállalkozásai számára nem jelent gondot a ma gasabb bérszint megfizetése, és ennek árán középkeleteurópai versenytársaiktól is megszabadulnának. A magyar álláspont szerint az Unió nem írhat elő kötelezettséget a bérezés tekintetében. A magyar bérek emelése a más országokhoz viszonyított helyzetünk javítása miatt alapvető érdekünk, hogy a bérek meghatározása minden tekintetben nemzeti hatáskörben maradjon. Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási helyzet javulását és a bérek emelését jelentősen elősegítették a kormány adócsökkentési intézkedései. Az elmúlt években az adórendszerben számos intézkedés került bevezetésre a családok és a vállalkozások támogatása érdekében. A kormány 2010ben a korábbi szjarendszer megváltoztatása és 16 százalékos egykulcsos adó bevezetése mellett döntött, majd tovább mérsékelve a munkára rakódó terheket, 2016ban 15 százalékra csökkent az szjakulcs. Ennek eredményeként a munkabérre Magyarországon uniós összehasonlításban is rendkívül alacsony szjakulcs vonatkozik. Ezzel szemben a baloldali kormányok idején az szjak ulcs mindvégig rendkívül magas volt. 2003ban a felső kulcs 40 százalék, 2004ben és 2005ben 38 százalék, ezt követően 2006 és 2009 között 36 százalék, 2010ben az értelmezhetetlen szuperbruttósítást is figyelembe véve 40,6 százalék volt. 2010 óta a kormá ny a munkát terhelő adóknak egy olyan rendszerét alakította ki, amely főszabály szerint teljesen lineáris, azonban a munkahelyvédelmi akcióterv keretében célzott támogatást nyújt a leghátrányosabb helyzetben lévő munkavállalók foglalkoztatásához, illetve a családi kedvezmény révén a személyi jövedelemadóban és az egyéni járulékokban figyelembe veszi a családban élő eltartottak számát. Az adórendszer átalakításának eredményeképpen a többletjövedelmeket terhelő munkáltatói és munkavállalói elvonások aránya mi nden jövedelemkategóriában 50 százalék alá csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a korábbi progresszív szjakulcsot alkalmazó adórendszerrel szemben jelenleg az adórendszer nem bünteti a többletmunkát, a béremeléseket, és a jövedelmek eltitkolására sem ösztön öz. A baloldali kormányok idején, 2009ben már az átlagbérnél több mint 53 százalékos volt az átlagos adóék, sőt a meredeken emelkedő progresszív adókulcsok a többletmunkát, a második állásban szerzett jövedelmeket még súlyosabban büntették. Az ellenzéki p ártokkal ellentétben a kormány nem tervezi a munkát terhelő adó növelését sem, sőt a kormány és a versenyszféra állandó konzultációs fóruma között született megállapodás értelmében 2017 és 2022 között folyamatosan csökkennek a munkához kötődő közterhek. Íg y
