Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 4. kedd (211. szám) - Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1288 Kös zönöm szépen, elnök úr, a szót. Köszönöm szépen a két képviselő úrnak a felszólalását. Annyi reagálást engedjen meg Z. Kárpát Dániel, hogy valóban nagy felelősség és feladat az, hogy egy ország az adórendszerét hogyan alakítja ki, és abban milyen szerepet kap az, hogy a nagy befektető cégeket, tőkével, technológiával, munkahelyteremtési képességgel rendelkező cégeket egy adott országba hogyan tudja odavonzani, odacsábítani. Hiszen mégis azáltal, hogy értéket hoz létre, GDPt teremt, adót fizet, munkahelyet hoz létre, egzisztenciát ad a magyar embereknek, nyilván ezzel jót tesz az adott országnak. Nem véletlen, hogy e tárgyban nemzetközi szinten is nagyon éles verseny van. Magyarország, a magyar kormány azt az utat választotta, hogy a jövedelemadó kat csökkenti, és ez igaz a magyar magánszemélyekre, a személyi jövedelemadóra is, a Magyarországon jövedelemhez jutó magánszemélyekre, és igaz ez a társaságokra is. Jelen esetben a társasági adó kulcsát 9 százalékra csökkentette. De mikor ön azt mondja, hogy ebből a szempontból megvizsgálva ezeket a multinacionális cégeket, akkor alacsonyabb a közteherviselési hányaduk, akkor azt gondolom, ebben igaza van, de azt kell megvizsgálni, hogy ennek valójában mi az oka. Alapvetően én úgy gondolom, hogy a Magyaro rszágon nyújtott fejlesztési kedvezmények miatt fizetnek kevesebb jövedelemadót, tehát nyereségadót, társasági adót, még ha nemzetközi összehasonlításban tesszük ezt a dolgot. Ugyanakkor pedig azzal, hogy dolgozókat alkalmaz, viszont a személyi jövedelemad ó befizetése, illetve a munkáltatói adó, szociális hozzájárulási adó összege pedig lényegesen magasabb, vagy esetleg az általános forgalmi adó, ha olyan terméket vagy szolgáltatást hoz létre, amit belföldön értékesít. Ha megnézzük a magyar adórendszer szer kezetének, az adóbevételeknek az elmúlt évben való alakulását, akkor azt látjuk, hogy az állami költségvetés teljesen eltolódik ebbe az irányba, hogy magasabb az általános forgalmi adó - persze ehhez más intézkedések is kellettek, a szürkegazdaság elleni i ntézkedések , 2012 óta több mint 1000 milliárd forinttal nőtt az általánosforgalmiadóbevétel, és érdekes módon egyre nagyobb a személyijövedelemadóbevétel, amely az egykulcsos rendszerrel már elérte azt a bevételi nagyságot, mint amikor még a progresszív adózás volt Magyarországon, tehát már annyi adót fizetünk be az állami költségvetésbe. Az élőmunka terhe által befizetett adók nagysága is egyre nagyobb súlyt kap az állami költségvetésben. Tehát az az oka valójában ennek, hogy a kormány egy olyan adópolit ikát folytat, amely egy olyan közeget teremt, hogy a multinacionális cégeknek, befektető cégeknek ez egy kedvező klíma, de ugyanakkor azzal, hogy idetelepül és itt hoz létre és itt termel, itt szolgáltat, jót tesz, úgy gondolom, az országnak is. Ami pedig a multinacionális cégek ellenőrzését jelenti, szeretném azért elmondani, hogy az adóhatóságnál erre egy külön igazgatóság van, a kiemelt adózók igazgatósága - ez más országokban is jellemző egyébként , és ott különös figyelmet kapnak egyik oldalról szolgá ltatásképp, amit nyújt az adóhatóság, másrészt pedig ellenőrzési szempontból is a legjobb szakemberek, felkészült szakemberek ellenőrzik ezeket a cégeket, és valójában rendszereket ellenőriznek. Lényegében napi kapcsolatban vannak az adott vállalatokkal. K ülönösen nagy ellenőrzési súlyt kapnak a transzferárak, amit ön is említett, hogy oda kell arra figyelni, hogy nehogy az legyen, hogy a Magyarországon létrehozott értéket vagy megtermelt javakat, ami után az adót meg kell fizetni abban az országban, ahol a zt létrehozzák, átvigyék más országokba, és esetleg más országokban adózzák le. Bár ez a 9 százalékos társasági adókulcs után nem valószínű, hogy így van. Azt gondolom, hogy a kormány egy felelős adópolitikát folytat, és ennek bizonyítéka az is például, h ogy ma már az a jellemző a munkaerőpiacra, hogy nincs Magyarországon munkaerő, és nem pedig munkanélküliek vannak. Ez most már mindennapi problémájává vált az országnak. Azonban ez a törvény nem erről szól, hanem arról szól, hogy egy nemzetközi egyezményhe z csatlakozunk, és amikor az összeghatárról beszélünk, a 700 millió eurós összeghatárról, ezt is az európai uniós irányelv határozza meg, tehát ezt saját magunk nem tudjuk megváltoztatni. Ehhez az ország csatlakozik, ezt törvénybe kell iktatni, ehhez kérem újra az ellenzék támogatását is a kormánypártok mellett. Még egyszer köszönöm a felszólalásokat.
