Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 4. kedd (211. szám) - Az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1250 érvényesülésének uniós alapelvéhez, és egyértelműen illeszkedik a hasonló uniós intézmények sorába. A kibocsátó tagállam ilyen mértékű felelősségének előtérbe kerülése jelentős elő relépés, amely azonban jogos elvárás egy olyan nemzetközi jogrendszerben, amelynek alapja a kölcsönös bizalom elve. Az ismertetett jogdogmatikai változás az irányelvet alkalmazó tagállamok tekintetében a bűnügyi jogsegély szabályozásának teljes körű átalak ítását indokolja. Erre az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény módosításával kerül sor. Tekintettel arra, hogy az európai nyomozási határozat hatálya a szabálysértésként szankcionált cselekmények tekintetében is alka lmazandó, így indokolt a szabálysértési jogsegélyről szóló törvény mindezzel koherens módosítása is. Az európai nyomozási határozattal érintett egyes jogintézmények érdemben nem változtak. Ugyanakkor jelentős újítás, hogy az Európai Unión belül a jövőben m ár lehetőség lesz a más tagállamban fogva tartásban lévő, akár szabadságvesztés büntetést töltő, akár előzetes letartóztatásban lévő személyek ideiglenes átszállítására, „átkérésére" is, annak érdekében, hogy a kibocsátó tagállamban is el tudják végezni az okat az eljárási cselekményeket, amelyekhez a terhelt jelenléte feltétlenül szükséges. Erre a hatályos szabályok alapján kizárólag az európai elfogatóparancs kibocsátásával kerülhet sor. Az új jogintézmény a fokozatosság, arányosság elvé t is szem előtt tartva, a külföldön fogva tartásban lévő személyeket érintő eljárások esetén egy újabb, a hatályos intézményrendszerbe jól illeszkedő, hatékony, ugyanakkor az európai elfogatóparancshoz képest kevésbé beavatkozó jellegű eszközt biztosít a b űnüldözés számára. Az európai nyomozási határozat átültetésével összefüggésben, a jogszabályi koherencia biztosítása végett indokolttá vált a büntetőeljárásról szóló törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása is. A büntető törvény könyv hatályos szövege a terrorizmusra vonatkozó szabályozását tekintve nem teljes mértékben felel meg a nemzetközi elvárásoknak. A terrorizmus elleni küzdelemről, valamint a terrorizmus elleni küzdelemről szóló tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló e urópai parlamenti és tanácsi irányelv tervezetének előkészítése 2016. november végén lényegében lezárult, az irányelvtervezet szövege érdemi, tartalmi szempontból véglegesnek tekinthető. Az irányelvtervezet alapján a külföldi terrorista harcosok elleni hat ékonyabb fellépés érdekében a terrorista célból történő utazást, valamint az ilyen célból történő utazás szervezését is büntetni kell, ha annak célja terrorcselekmény elkövetése, terrorcselekményben való részvétel, illetve terrorcselekményhez történő hozzá járulás, vagy terrorista csoport tevékenységében való részvétel, vagy terrorizmusra való kiképzés. Az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményének kiegészítő jegyzőkönyve lényegében azonos módon rendeli büntetni a terrorcselekmény elkövetése vagy az abban való részvétel, illetve az ahhoz történő hozzájárulás, valamint a terrorizmusra való kiképzés céljából történő külföldre utazást, az ilyen utazás szervezését és finanszírozását. Az Európa Tanács pénzmosás elleni intézkedések hatékonyságát vizsgáló monitoringcsoportjának jelentése is kisebb technikai hiányosságokat észrevételezett a büntető törvénykönyv terrorizmus finanszírozására vonatkozó tényállása kapcsán. Ezekre tekintettel, a terrorizmussal összefüggő hatékony és egységes nemzetközi f ellépés érdekében szükséges volt a büntető törvénykönyv kiegészítése és módosítása. Az Európai Unió Bírósága a Baloghügyben 2016. június 9. napján hirdetett ítéletet. A Bíróság kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes a külföldi ítéletek elismerésével ka pcsolatos magyar szabályozás, amely a tagállami ítéletek tekintetében az elismeréses eljárás teljes körű, szisztematikus alkalmazását írja elő. A bíróság ítéletére tekintettel elkerülhetetlenné vált a külföldi, ideértve a tagállami ítéletek érvényesüléséve l kapcsolatos jogszabályi környezet átalakítása. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy külföldi ítéletek érvényesülésének hatályos rendszere a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezésein alapul, amely még a kölcsönös elismerés és
