Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 4. kedd (211. szám) - Az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1251 kölcsönös bi zalom elvén alapuló uniós jogrendszert megelőző, Európa tanácsi rendszerben gyökerezik. Azóta azonban a jogelvi alapok területén is jelentős fejlődés történt, és a magyar állampolgárokat érintő tagállami ítéletek száma is többszörösére nőtt. Magyarország u niós csatlakozása előtt a külföldi ítéletek elismerésére évente legfeljebb néhány száz esetben került sor. Mára az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer útján megküldött, magyar állampolgárokat érintő tagállami ítéletek száma éves szinten töb b ezerre emelkedett, folyamatosan emelkedik, a közeljövőben várhatóan a tízezret is eléri. Nyilvánvaló, hogy a hatályos, jelentős adminisztratív terhekkel nehezített elismeréses eljárás alkalmatlanná vált a tagállami ítéletek érvényesülésének biztosítására . Az ország uniós csatlakozása óta e rendszer felülvizsgálatára mindezek ellenére nem került sor, így a hatékony, ugyanakkor a tagállami ítéletek jogkövetkezményeinek teljes körű érvényesülését biztosító rendszer kialakítása nem kizárólag a Baloghügyben h ozott ítélet miatt volt időszerű kérdés. A törvényjavaslat előkészítése során - többek között az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség és a bűnügyi nyilvántartó szerv bevonásával - áttekintettük az uniós és az Unión kívüli államok bíróságai által hozott büntetőítéletek magyar büntetőeljárásokkal kapcsolatos jelentőségét, a kialakult joggyakorlatot, a rendelkezésre álló statisztikai adatokat. (14.20) Ez alapján egyértelmű szakmai konszenzus alakult azzal összefüggésben, hogy a tagállami ítéletek érv ényesülését és az úgynevezett harmadik, nem uniós külföldi államok ítéleteinek érvényesülését elkülönült jogi szabályozással, elkülönült rendszerben kell kezelni. A tagállami ítéletek tekintetében főszabályként kell biztosítani a közvetlen érvényesülés leh etőségét, és csupán kivételes, törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor a tagállami ítélet magyar jogszabályoknak történő megfeleltetésére. A megfeleltetés feladata, hogy a tagállami ítélet rendelkezései megkülönböztetésmentesen, egy azonos ügyben h ozott magyar ítélet rendelkezéseivel azonos módon, azonos jogkövetkezményekkel érvényesüljenek. Ezzel szemben a harmadik államok estén indokolt volt felszámolni azt a joggyakorlatban kialakult bizonytalanságot, amely a harmadik államok ítéleteinek egyes ké rdésekben közvetlen, más esetekben csupán az elismeréses eljárást követő érvényesülést biztosított. E körben is egyhangú szakmai konszenzus alakult ki azzal összefüggésben, hogy az egységes joggyakorlatot, a harmadik államok ítéleteinek egységes érvényesül ését kizárólag az biztosíthatja, ha a harmadik államok esetében az ítélet csupán az elismeréses eljárás lefolytatását követően érvényesülhet, vagyis e körben az elismeréses eljárást egyértelműen teljes körűvé kell tenni. Ez az elvárás arra tekintettel is k ülönösen indokolt, hogy nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a harmadik ország ítélete alatt nem csupán az Európa Tanács tagállamainak, de a Föld bármely országának ítéletét érteni kell. A harmadik államok ítéleteinek mindennek megfelelő érvényesülését a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény módosítása, pontosítása biztosítja. Az Európai Unió tagállamai tekintetében az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény kiegészítése vezeti be a tagállami ítéletek közvetl en érvényesülését biztosító figyelembevétel és a megkülönböztetésmentes, a magyar jogszabályokban meghatározott következményekkel azonos érvényesülést biztosító megfeleltetés jogintézményeit. A figyelembevétel egy olyan jogszabályi feltételrendszer, amely a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság számára írja elő, hogy saját eljárásukban, saját hatáskörben - tehát bármiféle külön eljárás nélkül - biztosítsák a tagállami ítéletek érvényesülését, ha az a kialakított feltételrendszerrel nem el lentétes. Ehhez kapcsolódóan természetesen nem maradhatott el a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása sem. A megfeleltetés ezzel szemben az arra kijelölt bíróság által folytatott külön eljárás, amelyre azonban csak szűk körben, a törvényben meghatároz ott esetekben kerülhet sor. A javaslat biztosítja, hogy az ezzel kapcsolatos kellő jártasságot feltételező eljárást egy arra specializálódott, kizárólagos
