Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 4. kedd (211. szám) - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - BALOG ZOLTÁN, az emberi erőforrások minisztere, a napirendi pont előadója:
1193 Tisztelt O rszággyűlés! Soron következik a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája. A kormányelőterjesztés T/14686. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tis ztelt Országgyűlés! A vitában elsőként megadom a szót Balog Zoltán úrnak, az emberi erőforrások miniszterének, a törvényjavaslat előterjesztőjének. Öné a szó, miniszter úr. BALOG ZOLTÁN, az emberi erőforrások minisztere, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rögtön az elején érdemes tisztázni, Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét, a magyar gazdaságot, a nemzet gyarapodását elősegítő felsőoktatási intézménye legyen. Magyarországnak nem érdeke, sőt érdekeit sérti, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyek hátterében a demokratikus játékszabályokat megkerülve, pénzügyi támogatásokkal külföldről befolyást szerezve törvé nyesen választott kormányt vagy elnököt akarjanak ellehetetleníteni, a választói akaratot megmásítani. (10.00) Soros György Magyarországon és a világban működő szervezetei ilyen álcivil ügynökszervezetek, s elszá ntak vagyunk abban a tekintetben, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk. A Középeurópai Egyetem érdekében felszólalók figyelmen kívül hagyják, sokan nem is ismerik azt a tényt, hogy a Középeurópai Egyetem az Országgyűlés dön tése alapján államilag elismert, magyar jog szerint működő, magánfenntartású magyar felsőoktatási intézmény. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Így van!) A magánegyetemmel közös fenntartásban létező Central European University, CEU, viszont olyan külföldi felsőoktatási intézmény, amely magyar nyilvántartásban szereplő, de csupán Budapesten működő külföldi felsőoktatási intézmény, Magyarországon külföldi. A CEU alatt az utóbbi külföldi intézmény értendő, amely az Amerikai Egyesült Államok jogrendszere szerin t működik, de ott tevékenységet nem folytat. (Szabó Szabolcs: Akkreditált.) Technikailag a két egyetem egy és ugyanaz, egyetlen campuson működik. A CEU tanárai, alkalmazottai nem a CEU alkalmazásában állnak, hanem a magyarországi magánegyetem, illetve anna k kft.je alkalmazásában. A CEU működésének hivatalos magyarországi elismerésével kapcsolatos folyamat 1995ben kezdődött, amikor a művelődési és közoktatási miniszter a felsőoktatásról szóló törvény alapján engedélyezte a Central European University mint külföldi felsőoktatási intézmény működését Magyarországon. Igaz, már annak idején felmerült, hogy mitől minősül külföldi intézménynek egy csupán Magyarországon működő felsőoktatási intézmény. Erre akkor politikai válasz született; nem véletlen, hogy ez a k érdés napjainkig végigkíséri a CEU történetét. 2004 áprilisában Magyarország akkori miniszterelnöke és New York állam kormányzója írt alá közös nyilatkozatot, amelyben rögzítették a szándékot, hogy a New York államban egyetemként bejegyzett, de ott nem műk ödő Central European University az amerikai egyetemi státusz megőrzésével egyidejűleg elnyerje a magyarországi egyetemi státuszt is. Ezen megállapodás alapján az Országgyűlés 2004. június 21én elfogadta a Középeurópai Egyetem állami elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvényt, amelynek eredményeként a Középeurópai Egyetem magyar, nem állami egyetemként működik Magyarországon. Képzéseit mint magyar felsőoktatási intézmény a magyar képesítési jegyzék alapján folytatja, és így folytat mesterképzési, illetv e doktori iskolában képzéseket. Az egyetem különleges állását a 2005. évi CXXXIX. törvény, majd a 2011. évi CCIV. törvény is biztosította, így az egyetem kettős státusza 2004 óta lényegében változatlan. Fontos kiemelni, hogy ez a kettős státusz az egyetem kezdeményezésére jött létre. Tekintettel azonban arra, hogy egyre több külföldi felsőoktatási intézmény kezdett képzésekbe Magyarországon, 2011ben, amikor az Országgyűlés elfogadta a CCIV. számú, felsőoktatásról szóló törvényt,
