Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1155 Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne most reflektálni. (D r. Bitay Márton Örs: Igen.) Parancsoljon, öné a szó. DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Érdekes vita volt, köszönöm szépen, hogy újra meghallgathattam önö ket. Néhány dolgot azért feljegyeztem magamnak, ami talán érdemes arra, hogy az én számból is elhangozzon mint az előterjesztő kormány képviselője szájából. Az első és legfontosabb dolog, hogy a magyar erdészektől nem kell félteni a magyar erdőt. Azt a hoz záállást, ami nagyon sokuk megnyilatkozásából kitűnik, alapvetően nem bántó szándéknak veszem, hanem inkább tájékozatlanságnak. A magyar erdőállomány minősége, mennyisége, a hazai természetünk gyönyörűsége jelentős részben az erdészeken múlt. Annyiban szer etnék csatlakozni Győrffy Balázs képviselő úrhoz, hogy ez a szakma a tradícióit tekintve is több száz éves múltra nyúlik vissza, ennek a szakmának az oktatási háttere szintén évszázados múltra nyúlik vissza; arra a múltra, amikor vízügyi szakemberek még ne m voltak; arra a múltra, amikor természetvédelmi szakemberek még nem voltak; arra a múltra, amikor a bányászati szakemberek nem különültek el annyira az erdészetitől; arra a múltra, amikor ennek a szakmának az alapja teljes egészében a természetes környeze tre épült, és minden elemének, amit ma itt élvezhetünk és láthatunk, a gyökereit valamikor az erdésztársadalom tette le. Én tehát nem félnék, nem kell tőlük félteni az erdőt. Szeretném azt is megemlíteni - Kaán Károly többször előkerült az évforduló kapcsá n , hogy az első erdőtörvényünk tulajdonképpen egy természetvédelmi törvény volt, ami egy erdőmérnök tollából került elő. A másik dolog, amiben szeretném megnyugtatni önöket, hogy az erdészek egyébként természetvédők, abszolút természetvédők, ízigvérig t ermészetvédők, sőt onnan nézve, ahol én ülök, még néha sötétzöldnek is tűnnek. Abszolút természetvédelmi attitűddel állnak hozzá minden kérdéshez. Arról őket meggyőzni, hogy a fa nem fontos, vagy hogy azt bátran hagyjuk, inkább hadd lopják el, vagy akárki akárhogy termeljen le faanyagot az erdőből, nem lehet. S megnyugtatom önöket, a magánerdőgazdálkodónak pedig nemcsak az erkölcsi meg a szakmai, hanem a pénzügyi érdeke is határozottan ellentétes ezzel; bármit megtenne azért, hogy csak el ne tűnjön a terül etéről a fa. A növekvő erdőállományról beszéltünk. Sallai képviselő úr felvetette a Győrffy Balázs képviselő úr által elmondottakra reagálva, hogy tulajdonképpen mi az összetétele ennek az erdőállománynak, ennek a növekménynek. Szeretném önt megnyugtatni, hogy a nemzetközi folyamatok, az általános erdőgazdálkodási folyamatok, a fahasználati folyamatok nemcsak a magyarországi erdők változatosságát befolyásolják, hanem Európában mindenfelé. Arra próbálok célozni, hogy ha ön nemesnyárültetvénnyel találkozik, a kkor adott esetben előfordulhat, hogy ennek a nemesnyárültetvénynek egy intenzív termelési formában a köbméteréért 200300 eurót lehet kapni nagyjából 12 éves vágásfordulóval, míg ugyanehhez az összeghez egy tölgyültetvénynél pont egy nullával később, 120 évvel később lehet hozzájutni. Tehát ne csodálkozzunk azon, hogy az erdőállomány összetétele változik. A természetességi erdők aránya is növekedett Magyarországon, ezt nagyon fontos megállapítani, ne menjünk el emellett szó nélkül. Másrészről pedig azt gon dolom, hogy a klímavédelem szempontjából, a fahasználat szempontjából az senkinek nincs kárára, hogy természetesen növekedett egyébként az ültetvényes típusú erdőgazdálkodás. Ezek mind alapvetések. (19.30) A közjóléti funkcióknál persze divatos dolog szidn i az állami erdőgazdaságokat, különösen a vezérigazgatókat, szeretném mondani, hogy azért azok az összegek, amiket mond, azok köszönőviszonyban sincsenek. Tévedésként tekintek rá a fizetések vonatkozásában, ennél lényegesen kevesebb a fizetésük, amit, megj egyzem, én a magam részéről keveslek még, de ez most egy
