Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz):
1066 ügyben pert indítanának, ha tudjuk, hogy Magyarország 10 ezer menekültkérelmet utasított el 2015 óta. A legfelháborítóbb dolog ezeken kívül az, hogy a jogvédőknek nevezett csoportok, egyébként külföldről pénze lt aktivisták, szépen kaszáltak az egész ügyön, például ebben az esetben perköltség címen 2,6 millió forintot. Szép summa, mondhatnánk, ha nem az adófizetőknek kellene állnia. Ráadásul ezek ugyanazok a szervezetek, akik segítséget nyújtanak a bevándorlókna k ahhoz, hogy Európába jussanak. Akik azt gondolják, hogy a magyar kormány egyedül áll az NGOk átláthatóságát firtató ügyben, azok figyelmébe ajánlanám az osztrák külügyminiszter minapi kijelentését. Sebastian Kurz a Frontex máltai bázisán azt mondta, hog y véget kell vetni az NGOőrületnek. A politikus szerint, ha ezek az aktivisták leállnának a mentőakciókkal, akkor kevesebben halnának meg a Földközitengeren. Kurz ezt azzal indokolta, hogy számos aktivistacsoport kifejezetten együttműködik az embercsempé szekkel. Összességében, tisztelt képviselő úr, nagyon is elkeserítő, hogy a strasbourgi bíróság döntéseivel elősegíti a migránsbizniszt; de nemcsak a mígránsbizniszt segíti elő, hanem például a börtönbizniszt is. Ez a bíróság volt az, amelyik a tömeggyil kos Breivik javára is döntött már, arról az őrültről van szó, aki majdnem 70 gyermek életét oltotta ki. Állítása szerint, és ezért perelte be a norvég államot, embertelenül és megalázó módon bántak vele, és ezzel megsértették az emberi jogait. A strasbourg i bíróság a norvég államot egyebek mellett 11 millió forintnyi perköltség megfizetésére kötelezte. Idehaza is mentek egyébként hasonló börtönperek. Jogászok segítségével magyar bűnözők százai indítottak pereket, mondván, nem elég kényelmesek a magyar börtö nök. Ezek eredményeként esetenként sokmilliós kártérítést és perköltséget ítéltek meg nekik a magyar adófizetők rovására hasonlóképpen. Az MSZP is tudna, azt gondolom, erről beszélni, hiszen az egyik kedvenc ügyvédjük is nyakig benne volt ebben a buliban. Ezekből a példákból is jól látszik, hogy a strasbourgi bíróság számos esetben életidegen döntéseket hoz, ezért meg kell reformálni ennek a bíróságnak a működését. Ezzel az igényünkkel egyébként nem vagyunk egyedül, mert tudomásunk szerint korábban ezt java solta Franciaország is. Egy dolgot mindenképpen ígérhetek: a kormány fellebbezést nyújt be a strasbourgi bíróság ítélete ellen, nem fogjuk hagyni, hogy a jogkörök túllépésével írják felül a magyarok akaratát, és életidegen döntéseket hozzanak. Köszönöm, ho gy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : A mai utolsó napirend előtti felszólalást Gulyás Gergely képviselő úr mondja el, a Fidesz frakciójának tagja: „Nemzeti konzultáció” címmel. Parancsoljon! DR. GULYÁS GERGELY ( Fidesz ): Köszönöm a szót . Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ismert, hogy a kormány nemzeti konzultációt kezdeményez öt nagyon fontos témakörben. Ezek a témakörök: a rezsivel kapcsolatos szabályozásnak az állami hatáskörben tartása, az illegális bevándorlás kérdése, a társadalmi sz ervezetek átláthatóságának kérdése, a munkahelyteremtés ügye és az adócsökkentés ügye. Tudjuk azt, hogy ezek a kérdések Magyarország mindennapjait jelentős mértékben határozzák meg, és tudjuk azt, hogy sok kérdésben kellett komoly küzdelmet folytatni az el múlt évben azért, hogy előbbre léphessünk, részben azért, hogy a Magyarországon jelen lévő multinacionális cégekkel szemben a kormány a szabályozási jogosultságát érvényesíteni tudja, részben pedig azért, hogy ezek a hatáskörök egyáltalán a tagállamoknál m aradhassanak. Ha megnézzük azt, hogy a hatósági ármegállapítás terén, ami a rezsicsökkentés alapvető feltétele, hogy állunk, akkor azt mondhatjuk, hogy egy bizottsági javaslat már született, amely bizottsági javaslat az áramár tekintetében a hatósági ármeg állapítás jogát elvenné a tagállamoktól, és uniós, közösségi hatáskörbe helyezné. Ez lenne az első lépés, amellyel gyakorlatilag a rezsicsökkentést a jövőre nézve a tagállamok tekintetében a Bizottság ellehetetlenítené. Úgy gondoljuk, hogy egy első
