Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
1067 ilyen l épés veszélyes precedenst teremtene; először csak az áramár megállapításának a jogát veszítené el a magyar kormány és a magyar állam, de hosszabb távon jó eséllyel tovább folytatódna ez a folyamat. Tehát úgy gondoljuk, annak érdekében, hogy ez a fontos tag állami hatáskör, amely a rezsicsökkentés feltétele, megmaradjon a magyar kormány és a Magyar Országgyűlés kezében, ahhoz ez ellen egységesen fel kell lépni. Ezért arra kérjük valamennyi képviselőcsoport tagjait és arra kérjük a magyar állampolgá rokat is, hogy szólaljanak fel ebben az ügyben, támogassák a kormánynak azt a törekvését, hogy a mindenkori magyar kormánynak legyen lehetősége arra, hogy hatósági árral állapítsa meg a rezsiárakat, köztük az áramárat is. (Balla György: Helyes!) Azt is lát juk, hogy a társadalmi szervezetek átláthatóságával kapcsolatosan is van egy vita. Azt mondhatjuk, hogy a konkrét esetben a reakciókból jól látható, hogy most a hóhért akasztják, ugyanis mi semmi mást nem követelünk, csak és kizárólag átláthatóságot. (Száv ay István: CÖF! - Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Azt szeretnénk, ha az átláthatóság minden külföldről támogatott szervezetre kiterjedne, hozzáteszem, ahogyan az államilag támogatott szervezetekre is kiterjed, hiszen az állami kiadások közérdekű adatot j elentenek, sőt az 50 millió forint fölötti állami támogatáshoz jutó civil szervezetek esetében még vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége is van a magyar államtól több mint 50 millió forintos juttatást kapó civil szervezeteknek. Ehhez képest az átláthatós ági törvényjavaslatunk a civil szervezeteknél egyetlenegy követelményt állít, hogy pontosan tudhassuk, hogy ki kit, honnan támogat, ki, milyen támogatáshoz jut külföldről. Ezt kulcsfontosságú kérdésnek tekintjük, és ennek érdekében azt várjuk, hogy akik fo lyamatosan az átláthatóságot kérik számon a magyar állam működésén, a magyar állami cégek működésén, azok saját magukra vonatkozóan is ezt érvényesíteni kívánják. Végül az illegális bevándorlás ügyében most már azt is tudjuk, hogy NyugatEurópában egészen biztosan léteznek nogo zónák, hiszen a német kancellár a hétvégi északrajnavesztfáliai kampánygyűlésén a tartomány szociáldemokrata miniszterelnök asszonyát tette felelőssé azért, hogy ÉszakRajnaVesztfáliában nogo zónák vannak, ha pedig így van, akk or talán jó lenne a párhuzamos társadalmak és a nogo zónák létrejötték Magyarországon elkerülni. De ehhez az is rendkívül fontos, hogy valóban gátat tudjunk szabni annak a jogalkalmazásnak nevezett jogalkotásnak, amelyet a strasbourgi bíróság folytat. (13 .50) A strasbourgi bíróság legutóbbi döntései már nem az emberi jogok európai egyezményének egyébként helyes szövegét alkalmazzák, hanem ennek továbbfejlesztéseként az embertelen és megalázó bánásmód részének tekintenek olyan jogokat is, amelyeket senki se nkinek nem biztosított és nem is kíván biztosítani. Ahogyan azt sem tudjuk elfogadni, hogy egy olyan tranzitzóna, amelyet az egyik irányban szabadon el lehet hagyni, zárt tábornak lenne minősíthető. Mi úgy gondoljuk, hogy a két bangladesi menedékkérő ügyéb en hozott ügy egy olyan precedens, amelyről a Magyar Országgyűlésnek és a Magyar Országgyűlés illetékes bizottságainak is ki kell alakítaniuk a véleményüket. Az a cél, hogy egyértelműen az emberi jogok európai egyezményének keretein belül maradjunk, és ne engedjük meg a strasbourgi bíróságnak, hogy ezen egyezmény keretein messze túllépve gyakorlatilag jogalkotást folytasson. Ezért a Fideszfrakció olyan javaslatokkal kíván élni, amelyek az Országgyűlés számára és az Országgyűlés illetékes bizottságai számár a is lehetővé teszik, hogy megtárgyalhassák az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Válaszadásra ismét Dömötör Csaba államtitkár úré a szó. DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára :
