Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. VITÁLYOS ESZTER ZSUZSANNA, a Miniszterelnökség államtitkára:
1012 A tanácsadástól az eszközök beszerzé sén át a kiegészítő tevékenységig mindent túl lehet és mindent túl is áraztak. Erre egy komplex uniós forrást - azt gondolom, nem túlzott előttem a vezérszónok - lenyúló maffiahálózat települt rá. A helyzet azért is tragikus, mert az oktatásiképzési rends zerünk nagyon komoly lemaradásban van a külföldi, nyugati és északeurópai oktatási rendszerekhez képest. Történelmi esélyünk lenne, hogy legalább az Uniótól kapott forrásokat fejlesztésre, felzárkózásra használjuk. De ez nem csak a korrupció miatt nem val ósul meg, ha nem nyúlnák le ezeket a forrásokat, valószínűleg akkor sem lehetne hatékonyan felhasználni őket, hiszen egyszerűen problémás már az alaprendszer is, amit fejleszteni akarnak. A rendszerváltáskor örökölt, elavult oktatási rendszerről van szó, n em segít érdemben néhány új tananyag, tankönyv vagy módszertan kidolgozása. Néhány új modern kémialabor, néhány új továbbképzés, néhány felújított tanterem bár helyben lehet, hogy fontos és hasznos előrelépés, de nem orvosolja a rendszer mélyén húzódó prob lémákat. De hogyan is lehetne a teljes képzési rendszert megújítani, az elavult iskolaszerkezetet átalakítani, pedagógusképzést megreformálni, a szegregációt felszámolni? Na de ez persze egy másik parlamenti vitanap témája is lehetne. A mai nap során kérdé st tettem fel Rétvári államtitkár úrnak az innováció kapcsán. Ismerik a pályázati rendszereket, tudják azt, hogy hazánkban elhíresült az innovációs pályázatok torlódása, az, hogy milyen hosszú időn keresztül várakoznak az erre pályázók, legnagyobb jogos fe lháborodásukkal várnak nagyon sokszor az eredményekre. És azt is föltettem kérdésként, hogy ezek az innovációs pályázatok nagyon gyakran működési célokra mennek el, egészen egyszerűen az egyetemi oktatók jövedelemkiegészítésére, konferenciákra, utazásra, s zámítógépek beszerzésére, alapvetően nem az lenne ezeknek az innovációs pályázatoknak a fő célja, ezt kellene biztosítani a működés keretei között, ezen túl pedig biztosítani azt, hogy a tudásbázis határozza meg az innováció irányát, nem pedig egy ilyen ké nyszerített irány. És azt gondolom, hogy mindezzel egy olyan irányt vesz az innováció, hogy tulajdonképpen pontosan azok a források, amiket rá kellene fordítani, azok mennek el működésre, azokat éli föl a rendszer. Hadd jegyezzem meg, volt itt jó néhány sz emélyes támadás, a vezérszónokiban elhangzottak, Hadházy kollégám ellen, ezek a megszólalások, azt gondolom, azért nem megalapozottak, mert ugyanúgy vissza lehetne kérdezni - államtitkár úr most már megjött, tisztelettel üdvözlöm , államtitkár úr elődje, a nyáron leváltott KöpecziBócz Tamás hirtelen távozása az EMMItől, ebből az államtitkári tisztségből való felmentése vajon azon túl az indokon túl, hogy szakpolitikai koordinálás hiányosságai, mi mindent takar. Az előbb hosszan soroltam azokat a projekte ket, pályázatokat, amelyeket pont ez a hivatal elszámolhatónak minősített. Tehát azt gondolom, hogy azért olyan nagyon ne tessen felháborodni, államtitkár úr, amikor arról beszélü nk, hogy itt nem minden stimmel, hogy itt bizony komoly pénzek eltűntek, azt gondolom, hogy ez a tény is talán ráerősít arra, hogy itt bizony nincs minden teljesen a helyén. Arról nem is beszélve - hadd csípjek oda egy kicsit államtitkár úrnak , hogy azér t Hadházy kollégának köszönhet egy államtitkári széket. (Derültség.) Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK : Most megadom a szót Vitályos Eszter Zsuzsanna államtitkár asszonynak. DR. VITÁLYOS ESZTER ZSUZSANNA, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen a szó t. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány gondolattal szeretnék csak válaszolni a projektértékeléssel, illetve kutatásfejlesztési és innovációs pályázatokkal kapcsolatosan. Ahogy a mai napon már többször elhangzott, tavaly tulajdonképpen a nyár folyamán lett felállítva az új állami projektértékelői rendszer, amelyben jelenleg 2700 elfogadott állami pályázatértékelő van. Azért hívjuk őket állami pályázatértékelőnek, mert a jogosultságnak egy feltétele van mindössze, ami a végzettséget vagy a munkaviszonyt illeti, az az, hogy legyen egy állami jogviszonya az adott személynek. Ezen belül aztán természetesen szakmai gyakorlat, illetve büntetlen előélet az, ami még szükséges hozzá.