Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 12. szerda (174. szám) - Országos népszavazásról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
997 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt szűk számban Megjelentek! Tisztelt Képviselőtársaim! Most gyakorlatilag arról kellene a parlamentnek vitát folytatnia, hogy az állami termőföldek további értékesítésének t ilalmával kapcsolatos népszavazást kiírjae az Országgyűlés vagy sem. Ehhez képest itt nagyonnagyon szűk körben halljuk vagy mondogatjuk el egymásnak a saját érveinket. Rubovszky elnök úrnak, ha megengedi, rögtön tennék fel egy kérdést, és jeleznék valami t. Ugye, azt tetszett volt mondani, hogy törpe kisebbségben van az a vélemény, amelyre csak 180 ezer aláírást lehet összegyűjteni. Hadd kérdezzem meg, önök hány aláírást gyűjtöttek össze a népszavazásukhoz. Ja, nullát, semennyit. Akkor azt hogy lehetett ki írni? Hát, önöknek nem kellett hozzá aláírást gyűjteni. Konkrétan mennyi aláírást gyűjtött be? Akkor annak milyen legitimizációja volt, ha azt mondja, hogy ennek nincs? (Dr. Rétvári Bence többször közbeszól.) A második kérdésem: mint jogot értő embert hadd kérdezzem már meg, hogy ha a magyar jogszabályok konkrétan lehetőséget teremtenek arra… - Rétvári Bence, nem tudom, szót kapott, vagy mondhatom tovább? Tehát összességében az a második kérdésem, hogy amennyiben a magyar jogszabályok azt mondják, hogy 100 ezer aláírás fölött ide lehet hozni a parlament elé, és lehet mérlegelni, akkor önök miért nem mérlegelnek? (Dr. Vas Imre: Mérlegeljük.) Hát, akkor mondják már el azt, legyenek szívesek, hogy mi az az ok, amikor átengednének egyet? Akkor mennyinek kellene lennie? Akkor 199 999nek kell lennie, hogy átengedjék? Vagy milyen témának kellene lenni, hogy ezen jogszabályi felhatalmazással átengedjék? Nem azt mondja ez a jogszabály, amit ön jobban ismer, mint én, hogy ha valami sikertelen, akkor ki kell dobni az a blakon, hanem azt, hogy az Országgyűlés hatáskörébe adja. Ezt a hatáskört önök mérlegelés nélkül kidobják, és azt mondják, hogy erre nincs szükség. Nyilvánvalóan azért fontos, hogy erről beszéljünk, mert az önök demokráciakultúráját mutatja, hogy nagyjából mire számíthat az ország, és mire számíthatunk mi. Rubovszky elnök úr azt is mondta, hogy itt a pénteki nap folyamán a termőföldprivatizáció lezárásával kapcsolatos jogszabályi terv országgyűlési határozat formájában be fog jönni, és önök szerint okafogy ottá vált ez a népszavazás. Kérem szépen, szó nincs erről, hogy okafogyott. Miért lenne okafogyott? Most akarják gyorsítani a lopás mennyiségét. Most idáig ajánlattétel útján az NFA földjeit 3 hektárig lehetett, ezt viszonylag arcátlan keretek között 2013ban önök emelték már meg, akkor is ellenzéki tiltakozás ellenére, 1 hektárról 3 hektárra, a háromszorosára, hogy ne kelljen semmiféle átláthatóságot teremteni, hanem valaki bemegy az NFAba, tesz egy ajánlatot, és ennek az NFA elnöke odaadja a földet. Most ezt akarják 5 hektárra növelni. Hát, kérem szépen, szó nincs arról, hogy önök le akarják állítani ezt. Önök képmutató módon ezt állítják, miközben fel akarják gyorsítani, és a nyilvános licitet akarják kizárni ennek az egésznek a rendszeréből. Innentől ke zdve kezdünk el beszélni arról a témáról, hogy érveljünk, hogy mért kellene a Magyar Országgyűlésnek igenis kiírnia azt a népszavazást. Gőgös Zoltán képviselőtársam egy nagyon fontos dologra hívta föl a figyelmet, hiszen a termőföldprivatizáció és az azt megelőző folyamatok egy nagyon fontos szemléletbeli változást okoztak az ágazatban. Ez pedig a tulajdonosi szemlélet erősödése a földhasználóval, tehát a gazdálkodóval szemben. Önök teljes mértékben kihátráltak a mezőgazdasági termelést végzők mögül, kihát ráltak a termelők mögül, és lehetőség szerint a legtöbb jogot és lehetőséget most már a tulajdonosoknak adják oda. Ezért módosítgatják a jogszabályokat, ezért lehet kezdeményezni az aranykoronánkénti földhasználati bérleti díj megemelését. Ezért van az, ho gy önöknek nem az a fontos, hogy ki használja a földet, ki talál belőle munkát, hanem az a fontos, hogy ki a tulajdonos. Nyilvánvalóan azért fontos erről beszélni, mert az egész nem történt volna meg, ha nincs először is a földforgalmi törvény. A földforga lmi törvényben ez volt az első bűnük a sok közül, de most csak nyilván a birtokpolitikáról akarok beszélni, de ott ágyaztak meg ennek. Kinyitották a kiskaput saját ügyvéd haverjaiknak, itt is van, ugye, pont két ügyvéd, arra, hogy egy aranykalászos gazdata nfolyammal elmegyek, attól már rögtön földműves leszek, és vehetek földet. A termőföldprivatizáció kapcsán nem véletlen az, hogy közel 10 százalék a doktori címmel jelzett vevők aránya, mert alapvetően ettől
