Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 10. hétfő (172. szám) - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
782 fölött van a napsütéses órák száma, nyilvánvalóan alkalmasak arra, hogy a napenerg iaellátásban előrelépések történjenek, de ugyanúgy Magyarországnak egy jelentős része alkalmas arra, hogy szélenergiatermelésre történjenek törekvések. Nem nagy részről, néhány százalékról beszélünk, ott viszont gyakorlatilag egy fenntartható, hosszú táv ú rendszert lehetne kiépíteni, és alapvetően meg lehetne teremteni azt, hogy az Európai Szélenergia Szövetség auditált adatait figyelembe vegyük, hiszen az EUban létesült összes energiatermelő kapacitás több mint 80 százaléka megújuló energia, főleg nap- és szélenergia volt. Magyarország az egyik olyan elhibázott irány, ami teljesen eltérő irányba megy, és sajnos a módosító indítványommal a részletes vitában nem sikerült meggyőznöm önöket arról, hogy nagyonnagyon negatív és elítélendő az, amit Magyarorszá g energetikai jövőképével kapcsolatban megtesznek. Csak az EUban 2015ben összesen 28,9 gigawattnyi kapacitás épült be a rendszerbe, aminek 44 százaléka, tehát 12,8 százalék gigawatt szélerőmű volt, 30 százaléka, 8,5 százalék gigawatt pedig naperőmű, és e zenkívül látható volumenben csak gáz- és szélerőműveket építettek szinte kizárólag KeletEurópában, atomerőmű pedig már sokadik éve sehol sem készült. A szélenergia egy közös lehetőség, ez nem politikai kérdés, hogy ki a szélenergiapárti. Ha bölcsen és fen ntarthatóan gondolkozunk Magyarország energetikai jövőképéről, akkor egy sokkal előretekintőbb, sokkal inkább a XXI. századhoz illeszkedő energiarendszerre lenne szükség, amelybe nem az államnak kell befektetni. Paks a magyar adófizetők pénzéből épül. A sz élenergiaellátási rendszerekbe minden további nélkül nemcsak befektetőket lehet bevonni, helyi közösségeket, hiszen erre számos európai példa van, hogy hogyan tudtak helyi önkormányzatok, helyi vállalkozások, helyi farmerek részt venni az ilyen jellegű en ergiaszövetkezetekben. Hogyha nem lépünk erre az irányra, akkor hosszú távra garantáltan az atomhoz kötjük az országot, és ez az, amiből nagyonnagyon nehezen lesz az energiaellátási rendszerek specialitásaiból adódóan kilépés. Arra kérem a kormányt, hogy újfent gondolja meg sorsát, és próbáljon meg arra az európai útra lépni, amelyet nem véletlenül választott az európai uniós tagállamok túlnyomó többsége, beleértve a tőlünk keletre fekvőket is, mert a XXI. században csak ez az irány jelenthet biztosítékot arra, hogy utódainknak, a következő generációknak olyan energiaellátási rendszereket adjunk át, amelyek nem veszélyeztetik megélhetésüket a jövőben. Erre kérem a kormányt és kormánypárti képviselőtársaimat. Köszönöm a szót, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm, képvi selő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, vane további felszólalási szándékuk. (Nincs jelzés.) Mivel jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom, és megadom a szót Csepreghy Nándor államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! CSEPREGHY N ÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr, a szólás lehetőségét. Volt szerencsém a nyitóvita alkalmával, illetve a TABon is a képviselőkkel vitatkozni ebben a kérdésben. Én azt kérem Sallai képviselő úrtól, hogy amikor a kormányza ti energiapolitikáról beszélgetünk, akkor fogadja el azt az álláspontot, hogy csak azért, mert a megújuló energiatermelés egyik eszközét nem tartjuk optimálisnak Magyarországon, ez nem azt jelenti, hogy a kormány megújulóellenes lenne. Egyrészt az ellenkez őjét, a feltételezésének az ellenkezőjét bizonyítja az a megállapodás, amit az Európai Bizottsággal aláírtunk, mely szerint 2020ig 14,6 százalékra emeljük a megújuló energiaforrások részarányát, másrészt számtalan olyan beruházást finanszírozunk, ahol ige nis megújuló energiát termelő eszközöket állítunk hadrendbe. De hiába próbálnak önök ebből, képviselő úr, viccet csinálni, igenis vannak különböző környezeti sajátosságok, amelyek Magyarországra is igazak. Például az, hogy a szélerőművek telepítésé re alkalmas országrészek nagyjából az ország területének a 7 százalékát fedik le. Az is egy tényszerű adat, amit a Magyarországon eddig megépített szélerőművek mutatnak, hogy a beépített szélerőművi kapacitás nagyjából 2325 százalékban kihasznált ahhoz ké pest, mint amekkora kapacitás rendelkezésre áll. Az is egy tényszerűen igaz állítás, hogy az elmúlt években hiába volt
