Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 10. hétfő (172. szám) - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
783 több beruházónak engedélye szélerőmű építésére, mégsem építették meg ezeket a szélerőműveket. És az is egy igaz állítás, hogy látható, ho gy általában nem az üzleti logika, hanem a támogatáspolitikai logika diktálja azt, hogy egyes befektetői körök milyen megújulókapacitásokat teremtenek. Ha nyomon követték a képviselők a sajtóban forgó vitákat, amelyek például az új német energiapolitika pr oblémáiról szólnak, akkor ott láthatják, hogy igenis egy túlerőltetett, egy túl intenzív és nem kellően végiggondolt, megújulókra támaszkodó energiapolitika milyen hátrányokkal járhat. Hogy csak a lakossági oldalról beszéljek, például azzal, hogy 1 kilowat tóra áramért háromszor annyit fizetnek a német állampolgárok, mint a magyar állampolgárok. S amikor a magyar kormány energiapolitikai döntéseket hoz, akkor alapvetően két szempontot vesz figyelembe vagy kell hogy figyelembe vegyen - a mindenkori magyar kor mányról beszélek , az egyik, hogyan tud ellátásbiztonságot nyújtani, a második, hogyan tudja a lehetőségekhez képest a legolcsóbban nyújtani a különböző energiatípusokat a lakossági, illetve az üzleti célú felhasználás számára. Amikor én arról beszélek, h ogy a kormány igenis elkötelezett a megújuló energiaforrások mellett, akkor azt gondolom, és azt várom el állampolgárként a Magyar Országgyűlés képviselőitől, hogy igenis hozzanak megfontolt döntést abban a tekintetben, hogy amikor ajánlanak egyegy ország számára egy alternatív megoldást a klasszikus energiatermeléshez képest, akkor végiggondolják, hogy a szóba jöhető lehetőségek közül melyik a legoptimálisabb, és látható módon Magyarország esetében a napenergia és a geotermikus energia az a két terület, a hol a legmagasabb hatásfokkal tud Magyarország eredményeket elérni. És miért nem a szél az? Azért nem a szél, mert ahogy mondtam, iparági kutatások bizonyítják vagy mutatják, hogy Magyarország területének nagyjából a 7 százaléka alkalmas arra, hogy szélene rgiával állítsunk elő elektromos áramot. Egy szélerőmű építéséhez nagyjából másfél négyzetkilométeres területet kéne kihasítani. Az az analógia, amit már a nyitóvitában is képviselő úrral megvitattunk, ami például a Paks által megtermelt áramhoz azonos mér tékű szélturbinák által előállított árammennyiséget helyez, az nagyjából azt jelenti, hogy 15 ezer négyzetkilométert ki kéne hasítani Magyarországról. Ekkora kapacitással lehetne annyi szélkereket telepíteni, ami a paksi termeléshez hasonló vagy azonos mér tékű elektromos áram előállítására képes. A másik történet, hogy azok az országok, ahol ez jól működik, más környezeti és természeti adottságokkal rendelkeznek. Például Ausztriában és Romániában is van számtalan tározós, szivattyús vízerőmű, ami azt jelent i, hogy akkor, amikor kisebb a lakosság fogyasztása, de a szélkerekek mégis működnek, akkor ezekkel az erőművekkel lényegében felpumpálják a hegyekbe a vizet, majd amikor magasabb a fogyasztás és több áramra lenne szükség, akkor ezek leengedésével állítjá k elő az elektromos áramot. Ezek a kapacitások Magyarországon nem állnak rendelkezésre, amelyet, azt gondolom, akkor is meg kell fontolni, amikor ilyen javaslatokat teszünk. Összességében annyit szeretnék elmondani, hogy a magyar kormány elkötelezett a meg újuló energiaforrások mellett, annak van egy fajtája, a szélerőmű, ami nem a legoptimálisabb Magyarország esetében. Miért van az, hogy az Európai Bizottság azt mondja, hogy minden tagállamnak saját jogköre eldönteni azt, hogy milyen típusú energiamixben ak arja a saját ellátásbiztonságát megteremteni? Pont azért, mert ők is tudják azt, hogy teljesen más adottságokkal kell szembenézni itt Magyarországon, mint mondjuk, Hollandiában vagy az északi európai uniós tagállamokban. Tehát azt kérem a képviselőktől, ho gy akkor, amikor akár ellenzéki, akár kormánypárti felszólalóként felszólalnak az Országgyűlésben, akkor valóban nézzék néha meg azt is, hogy amiről vitatkoznak, annak milyen realitása van Magyarországon, és ne csak a pártpolitikai viszonyulás a kormányzat hoz képest határozza meg egyegy pártnak a felszólalását ebben a kérdésben. (20.00) Én azt nem vonom kétségbe, hogy a képviselő úr a megújuló energiaforrások tekintetében elkötelezett, de Magyarországnak - ahogy más kérdésekben is - ki kell választania azt az utat, ahol
