Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 10. hétfő (172. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló határozati javaslathoz benyújtott biz... - ELNÖK: - BANA TIBOR (Jobbik):
770 országgyűlési határozattal is egyfajta összhangot teremt. Egyúttal garanciális elemet rögzít azzal, hogy a CETAmegállapodás tagállami hatáskörben megállapított rendelkezéseinek ideiglenes alkalma zását nem hagyja jóvá. Mindez tehát azt is jelenti, hogy az ideiglenes alkalmazás csak kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó kérdésekre terjedhet ki. Ennek megfelelően az állandó beruházási bírósággal kapcsolatos rendelkezések az aláírást követően még nem, csak majd a ratifikációt követően alkalmazhatóak. Végül emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy az Országgyűlésnek egyébként lesz még alkalma arra, hogy magáról a CETA megállapodásáról, a tartalmáról eszmét cseréljen, vitatkozzon és döntsön, hiszen nevezetes en a ratifikációs eljárás még jóval odébb van, két, három, öt vagy hat év múlva lesz. Ez az eljárás pedig az uniós szinten tehát mindenféleképpen éveket fog jelenteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a Törvényalkotási bizottság módosító indítványáva l támogassák a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Bana Tibor képviselő úr, Jobbikképv iselőcsoport. Parancsoljon! BANA TIBOR ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt fideszes Képviselőtársaim! Felháborítónak és cinikusnak tartom a hozzáállásukat, hiszen a korábban elmondottakhoz ké pest a jelent meg itt a bizottsági üléseken, hogy önök próbálnak amögé bújni, hogy az ideiglenes alkalmazást beletették, összegző módosító javaslatként ez megjelenik, és úgy vélik, hogy a nemzeti önrendelkezésünk szempontjából ezzel a dolog el van intézve, és kifelé azt próbálják kommunikálni, hogy természetesen önök ebben az ügyben is egy szabadságharcot vívnak, és megvédik a nemzeti érdekeket. A valóság azonban gyökeresen szemben áll ezzel, és örömteli az, hogy a Fenntartható fejlődés bizottságának vélemé nye is ilyen irányban mutatkozott meg, és Bencsik János kormánypárti képviselőtársunk felszólalása ebből a szempontból mindenképpen üde színfoltnak számít, és én bízom benne, hogy lesznek még olyanok az önök padsoraiban, akik hasonlóan fogják majd a szavaz ás során is kinyilvánítani a véleményüket. Hiszen rendkívül cinikus és álságos az az érvelés, hogy beteszik ezt a módosító javaslatot, kicsit változtatnak a határozati javaslat szövegén, és akkor azt gondolják, hogy lehet azt tálalni a közvélemény felé, ho gy végül is az Országgyűlés megtette, amit megtehetett, meg majd úgyis csak a későbbiek során fognak eldőlni az érdemi kérdések. Nos, ez nem így van. Hiszen végleges a szöveg, érdemben már nem fog az változni, úgyhogy ilyen módon most lenne arra lehetőség, hogy egy határozott nemet mondjunk erre az egyezményre, ugyanis az élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi, egészségvédelmi szempontból rendkívül káros hazánkra nézve, de említhetném a munkajogi garanciák szűkülését, vagy éppen azt, hogy a multinacionális vállalatokat fogja helyzetbe hozni, és a magyar kis- és középvállalkozások szempontjából is nagyon negatív következményei lesznek ennek a szabadkereskedelmi egyezménynek, ha hagyjuk azt, hogy ez életbe léphessen. Mi, jobbikosok ezt nem szeretnénk hagyni, és látni lehet azt szerencsére, hogy európai szinten vannak olyanok, akik határozottan ezt az álláspontot képviselik. Nagy tüntetésekre került sor NyugatEurópában, de megjegyezném, hogy hazánkban is 107 civil szervezet, köztük a Zöld Válasz civil szerveze t eljuttatott a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz egy felhívást, amiben arra kérték a kormányt, hogy ne támogassák az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást. És persze lehet itt játszani a szavakkal, meg lehet azt mondani, hogy végül is az ICS nem ugyanaz, mint az ISDS, és akkor majd a TTIPben is ez ilyen módon jelenhet meg, nos, ez is egy álságos érvelés. Az állambefektető vitarendezési mechanizmus érdemben nem változott az átfogó kereskedelmi és gazdasági beruházásban, a CETAban, teh át a korábbiaknak megfelelő üzenetet
