Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 10. hétfő (172. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló határozati javaslathoz benyújtott biz... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
766 Országgyűlés már támogatta volna, illetőleg fontos pontja az ideiglenes hatály elismerésének a megtiltása, tehát hogy addig ez nem lép hatályba. Ez rendben is van így, viszont amikor az összegzőről kellett szavazni, akkor viszont tartózkodtunk, hiszen úgy gondoljuk, hogy már most is nemmel kellett volna szavazni, a bizottságban és az Országgyűlésben a többségnek nemet kel lett volna mondania erre a megállapodásra. Annál is inkább igaz ez, mert azt látjuk, és ez a bizottságban is elhangzott, hogy időhúzás folyik. Ha a híreknek hinni lehet, akkor a Fideszfrakció többségének az álláspontja ellenére Orbán Viktor átpasszírozni látszik ezt a kérdést, Orbán Viktor és néhány olyan képviselőtársuk, akik fittyet hánynak arra, hogy ez a GMOs termékek megengedője, illetve GMOs termékek behozatalát teszi lehetővé, a TTIP előszobája az egész egyezmény, illetőleg az állam és a vállalkoz ások, a multicégek vitarendezési mechanizmusa még akár uniós jogi kérdéseket is felvethet, akár még az alapszerződéseknek a megsértése vagy nem kellőképpen való összhangja is felmerülhet. De úgy tűnik, hogy önök arra várnak, vagy altatják a saját frakcióju kat, vagy valamiféle hatalmi csatározások történnek a háttérben, de arra hivatkozással, hogy ez a szöveg változhat, most nem kívánnak erről dönteni. Én feltettem a bizottságban a kérdést, hogy mi változhat, mit várnak. Valamiféle kiegészítő jegyzőkönyv, va gy fenntartás, vagy mi az, ami öt év tárgyalás alatt nem került előtérbe, öt év tárgyalása alatt sem a magyar fél, sem egyéb felek nem hoztak fel, és most majd azt fogják gondolni, hogy ezzel előjönnek, mi, magyarok vagy a magyar kormány, vagy egyéb ország ok kormányai, uniós országok kormányai, és ezáltal a szöveg változhat? Erre nem kaptunk választ, bár megmondom őszintén, nem túl sok mindenben és nem is kardinális kérdésekben nem gondolom, hogy itt változás lenne a szövegben. Amit viszont tudunk, azt kell mondjam, hogy az nem túl szívderítő, egyáltalán nem meggyőző, és egyébként azt vetíti előre, és ez a bizottságban is természetesen elhangzott, hiszen kisebbségi véleményként kell tolmácsolnom önök felé, hogy ez már a TTIPnek, tehát az Amerikával, az USAval kötött kereskedelmi megállapodásnak is az előképét annyiban is hordozza, hogy valószínűleg ott is ezt fogják eljátszani, hogy egyrészt van egyébként egy kormányzati lebegtetése a döntésnek, másrészről vannak kemény nyilatkozatok, hogy minek kell benne lenni, aztán a végén ha nem az lesz benne, akkor azzal az érvrendszerrel fogunk találkozni, amellyel most is, hogy ha öt évig ez nem merült fel, illetve öt év tárgyalását hogy tehetné meg a magyar kormány és a Magyar Országgyűlés, hogy az Unióban, mondjuk, egyedüli országként - bár jó lenne, ha ezzel nem lennénk egyedül - ezt kukába dobja, és öt év után az egészre azt mondja, hogy nem, Magyarországnak ez káros, nem fogadjuk el. Na most, a TTIPnél meg azt mondják önök mindig, hogy még a végső verziót nem lá tjuk, a végső verzió majd ki fog alakulni, majd a végső verzió tükrében lehet eldönteni, hogy támogatjáke. De amikor a végső verzió meglesz, akkor meg azt fogják mondani, hogy mondjuk, tíz év tárgyalását nem dobhatjuk ki az ablakon, hát támogassuk már ezt a tervezetet. Úgyhogy nekünk ez az aggályunk. Pestiesen szólva ide a rozsdás bökőt, hogy a végén a FideszKDNPtöbbség ezt a javaslatot, ha lesz kiegészítés, ha nem lesz, ha jobb lesz a szövege, ha rosszabb, de el fogják fogadni, illetve a hírek szerint O rbán Viktor nyomására el fogják fogadni. A sajtóhírek egyébként arról is szólnak, nemcsak sajtóhírek, kimutatások, hogy tulajdonképpen egy olyan alacsony, egytized százalékot el nem érő GDPnövekedésről beszélhetünk, amely gyakorlatilag nemhogy a hibaszáza lékon belül van, hanem ez keményen negatívba is átmehet; nincs olyan kimutatás, ami Magyarország számára azokat a hatalmas előnyöket bebizonyította volna, mint amennyi a mérleg másik serpenyőjében hátrányként jelentkezhet. Azt is el kell mondjam, hogy egy biztos: a mezőgazdaság, a magyar mezőgazdaság vesztese lesz ennek. Hogy aztán a magyar ipar, vagy mondjuk, a Magyarországon dolgozó német multicégek, vagy mondjuk, ezek közül az autógyártó cégek mennyiben tudnak profitálni, mert ők lehet, hogy