Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 10. hétfő (172. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló határozati javaslathoz benyújtott biz... - ELNÖK: - MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója:
767 profitálnak belőle, de hogy ebből mennyi marad Magyarországon, és a német tulajdonosoknál mennyi fog profitként jelentkezni, ezt elképzelhetjük az elmúlt évek tapasztalata alapján. Úgyhogy mi azt szeretnénk, ha már most nemet mondana az Országgyűlés erre a kezdeményez ésre, és a kormány is egyértelműen és nyíltan az álláspontját kitenné az asztalra, és nem lebegtetne. Nevezzék meg, hogy ki az, aki ezt támogatni szeretné! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Staudt Gábor képviselő úr. Meg kérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne most szólni. (Jelzésre:) Igen, akkor megadom a szót Magyar Levente államtitkár úrnak. MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelettel, a vita végén kívánnék reagálni. ELNÖK : Kös zönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Külügyi bizottság nem állított előadót. Most megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak, a vitához kapcsolódó Fenntartható fejlődés bizottsága előadójának, 6 perces időkeretben. BENCSIK JÁNO S, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fenntartható fejlődés bizottsága október 3i ülésén tárgyalta meg a Kanada és Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi egyezményre vonatkozó kormán yzati határozati javaslatot, illetve az időközben csatolt szerződést, és megállapította többségi véleményként a bizottság, hogy a legnagyobb probléma ezzel a szerződéstervezettel, hogy a magánérdeket a közérdek elé állítja, a puszta tőkeérdeket a közjó elé helyezi. Egyértelmű célja a kereskedelmet akadályozó korlátok felszámolása, tehát a szabályozási akadályok leépítése, hiszen az Európai Unió és Kanada közötti kereskedelmi kapcsolatok eddig is szabadon működhettek; már ami a vámtarifát illeti, ez a 3 száz alékos vámtarifa érdemben nem befolyásolta a kereskedelem volumenét. Ugyanakkor a két kultúra közötti eltérő szabályozási közeg megnehezíthette elsősorban a tengerentúli, tehát a kanadai és a Kanadán keresztül az egyesült államokbeli gazdasági társaságokna k az európai piacra történő belépését, hiszen az elővigyázatosság elvén alapuló európai gazdasági és társadalmi kultúra feszül össze a kockázatalapú megközelítésű angolszász, amerikai társadalmi és gazdasági kultúrával. Látni kell azt is, é s ez a bizottsági ülésen is megállapításra került többségi véleményként, hogy a megegyezés hatálya ki fog terjedni azokra a társaságokra, amelyek kanadai telephellyel rendelkeznek. (18.50) Az egyesült államokbeli székhellyel rendelkező gazdasági társaságok közül több mint 400 kanadai telephellyel is rendelkezik, tehát ezen társaságok a megállapodás joghatálya alá kerülnek, és számukra biztosítottá válik az Európai Unió piacára való kedvező feltételekkel történő belépés. A bizottság megállapította azt is, ho gy az „elővigyázatosság” kifejezés az 1600 oldalas szerződési szövegben nem szerepel. Van egy áttételes utalás az elővigyázatosság elvének gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. Maga a szerződés úgy fogalmaz, hogy a felek a vitás kérdéseiket a WTO SPS szabá lyozási rendszerének, ennek a megállapodásnak a figyelembevételével tisztázzák. Ez a Világgazdasági Tanácson belül elfogadott állategészségügyi és növényegészségügyi megállapodás, amely viszont úgy utal az elővigyázatosság gyakorlati alkalmazhatóságára, ho gy a részes felek azt csak átmenetileg, ideiglenesen vezethetik be. Tehát abban az esetben, ha egy nemzeti törvényhozás fogyasztóvédelmi, egészségvédelmi szempontból az elővigyázatosság elvére hivatkozva korlátozó döntést hoz, akkor azt csak ideiglenesen t eheti meg.