Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 10. hétfő (172. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló határozati javaslathoz benyújtott biz... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
765 A módosító indítványok tekintetében a kormánypárti módosító javaslat egyrészt pontosította az országgyűlési határozati j avaslat felvezető részét azzal, hogy világossá tette azt, hogy az Országgyűlés egy határozott álláspontot alakítson ki a kérdésben. Másrészt viszont a többségi álláspont az volt, hogy az Országgyűlésnek érdemi döntést a megállapodás ratifikálása során kell meghoznia, tehát akkor kell érdemben a megállapodásról döntenie, amikor a megállapodás teljes szövege, teljes tartalma ismert, és az is ismert, hogy milyen körülmények között fogadta el az Európai Unió, és az Európai Unió Tanácsának, az Unió Tanácsának ta gjai milyen körülmények között fogadták el, milyen feltételekkel fogadták el ezt a megállapodást. Nagyon fontos tehát az ebben a kérdésben, hogy a ratifikáció egy érdemi döntés lesz, mondhatnám, hogy nem egy automatikus, szokásos vita. Emellett a bizottság többségi álláspontja az volt, hogy szükséges rendelkezni az országgyűlési határozatban az ideiglenes alkalmazás kérdéséről is, azért, mert a tervek szerint a megállapodás aláírásával még a ratifikáció előtt az ideiglenes alkalmazására kerülne sor, bizonyo s feltételekkel, bizonyos megszorításokkal ideiglenesen alkalmazásra kerülhetne a megállapodás. Ezért a bizottság kormánypárti többsége azt javasolta, hogy az ideiglenes alkalmazást Magyarország tekintetében, tehát a tagállami hatáskörben megállapított ren delkezések tekintetében ne hagyja jóvá az Országgyűlés, ez ugyanis gyengítené azt a döntést, amely a ratifikáció érdemi megfontolására vonatkozik. Összefoglalva: a vita elsősorban akörül folyt, hogy egyáltalán hogyan döntsön az Országgyűlés a megállapodásr ól, mikor döntsön a megállapodásról, és hogy az ideiglenes alkalmazásnak mik legyenek a körülményei és feltételei. Ahogyan mondtam, itt többségi álláspont született, mégpedig a Törvényalkotási bizottság a módosító indítványát 24 igen, 7 tartózkodás és 1 ne m mellett fogadta el. Ebből már előre lehetett vetíteni, hogy az összegző módosító javaslat is többségi határozattal fog megszületni, de szeretném jelenteni az Országgyűlésnek, hogy 1 ellenszavazat mellett, 9 tartózkodással és 22 igen szavazattal fogadta e l az összegző módosító javaslatot a bizottság. Ebből arra következtethetünk, hogy a bizottság tagjai közül egyébként csak a liberális álláspontot kifejtő Fodor Gábor volt azon az állásponton, hogy el kell utasítani a módosított határozati javaslatot, a biz ottság többsége támogatta ezt az összegző módosító javaslatot, míg 9en tartózkodtak, azaz nem szavaztak ellene. Tisztelt Ház! Nem akarom hosszúra nyújtani a vitát, gondolom, most itt meg fogják ismételni a felek az álláspontjukat. Azt tudom azonban mondan i, hogy egy határozott igénye volt a többségi állásponton lévő képviselőknek, hogy az a bizonyos ratifikáció egy érdemi döntés legyen, és ne egy puszta automatizmus, egy puszta formalitás. Ennek szellemében javasoljuk az Országgyűlésnek a határozat elfogad ását. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) (18.40) ELNÖK : Köszönöm szépen, Répássy Róbert képviselő úr. Most megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti. DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban egy heves vita alakult ki az előterjesztésről, és bár Répássy Róbert elmondott szavai azt vetítenék előre, hogy teljesen egyért elmű, mindenki számára elfogadott és belátható, hogy mi következik azután, hogy ezt behozzák az Országgyűlésnek, nos, ez nem pont így van, hiszen arról van szó, hogy egyrészt behoztak egy olyan javaslatot a Törvényalkotási bizottság elé, amely eltolja a va lódi döntést. Az Országgyűlés most nem fog arról dönteni, hogy mi az álláspontja ezzel a megállapodással kapcsolatosan. A kezdeti nyitva hagyott „támogatja, nem támogatja” felvetéshez képest egy „majd meglátjuk, és ha a ratifikációra visszajön, akkor meglá tjuk, hogy támogatjuk vagy nem” vélekedésre helyezkedett. Ezt a módosító javaslatot azért támogattuk, mert nyilván jobb annál, mint ha az
