Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 10. hétfő (172. szám) - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2015. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
761 ellenőrző szerve, ugyanakkor ellenőrzési feladatai mellett évről évre fokozatosan érvényesül az Állami Számvevőszék azon kiemelt feladata is, hogy tapasztalataival és a törvényben meghatározott tanácsadói tevéke nységével támogassa az Országgyűlés törvényalkotói munkáját. Miután az Állami Számvevőszék 2015ös beszámolóját megvitattuk, egyértelműen megállapíthattuk, hogy az ÁSZ a tavalyi évben is teljes mértékben eleget tett törvényi kötelezettségének. Ezt egyrészt alátámasztja a 2015ben nyilvánosságra hozott 221 jelentés és 26 elemzés, továbbá az ellenőrzések hasznosulása érdekében 350 esetben megfogalmazott közel 2000 intézkedést igénylő javaslat is a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása, valamint a z azonosított kockázatok csökkentése érdekében. Az ÁSZ 2015ben ellenőrzéseket végzett közpénzügyi kockázatokat hordozó, kiemelt társadalmi jelentőségű és korábban ellenőrizetlen területeken, valamint felügyeleti hatósági ellenőrzéseket végző szervezetekné l is, illetve nagy hangsúlyt helyezett a közfeladatokat ellátó, a magyar emberek számára közszolgáltatásokat nyújtó gazdálkodó szervezetek ellenőrzésére. Az ÁSZ több tucat önkormányzati és állami tulajdonú vagy többségi állami tulajdonú gazdasági társaságo t is ellenőrzött, és folytatta a rezsicsökkentésben érintett önkormányzati távhő- és hulladékgazdálkodási társaságok ellenőrzését, amelyek közül 35 távhőszolgáltató és 9 hulladékgazdálkodási céget ellenőrzött. Kiemelt jelentőségű ezen területen az ÁSZ elle nőrzése, mert mindenki számára fontos, hogy ezek a gazdálkodó szervezetek folyamatosan elszámoltathatóak legyenek, és árképzésük is megalapozott legyen. Tipikus problémaként rögzíti az ÁSZ, hogy a közfeladatokhoz kapcsolódó önköltségszámítás a cégeknél nem minden esetben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ez azért különösen érzékeny terület, kedves képviselőtársaim, mert épp az önköltségszámításnak kellene megalapoznia az árképzést, vagyis ezen múlik, hogy az emberek annyit fizetnek egy közszolgáltatásé rt, amennyit az valóban ér is. (18.20) Az állam éppen ezért kell hogy feladatokat vállaljon a polgárok védelmében, aktív szerepet vállalva több piaci szegmensben is. Hiszen nagyon fontos, hogy az állami és önkormányzati gazdasági társaságok életében a társ adalom érdekeit szolgáló változások történhessenek. Említettem már, hogy az Állami Számvevőszék tanácsadó szerepet is vállalt, sőt kötelessége tanácsadó szerepet is betölteni. A 2015ös évet áttekintve az e téren végzett munkáról is elismerően szólhatunk, hiszen mind az állammenedzsment megújítása, mind a magyar pénzügyi tudatosság fejlesztése területén pontosan a közreműködésükkel sikerült előrelépni. A Számvevőszék évek óta elkötelezett támogatója a pénzügyitudatosságfejlesztés területén szerveződő intéz ményközi együttműködéseknek, illetve pénzügyikultúrakutatásoknak. Ezt a fokozott felelősségvállalást az Országgyűlés is megerősítette azzal, hogy a 41/2014. (IX. 13.) számú határozatában elismerte és támogatta az intézmény társadalmi szerepvállalását a pé nzügyi kultúra fejlesztésében. Kiemelésre méltó az a beszámolóban is említett ÁSZtanulmány, mely a pénzügyi kultúra fejlesztésével foglalkozó szervezeteket és az általuk folytatott és vezetett programokat vizsgálta. A tanulmány célja ugyanis az volt, hogy a hazai pénzügyikultúra, pénzügyitudatosságfejlesztési kezdeményezésekről végre egy részletes feltérképezés és értékelés szülessen, valamint, hogy a hazai képzési rendszerek, programok jellemzőinek, hiányainak a valóságnak megfelelő felmérése is végbeme njen. Kijelenthetjük, hogy a magyar családok pénzügyi tudatosságának fejlesztése közügy. A családoknak a válság idején kialakult pénzügyi kiszolgáltatottságát fel kell számolni, a jövőben pedig a pénzügyi kultúrát érintő reformokkal és oktatási stratégiákk al kell megelőzni annak kialakulását. A magyar lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése kapcsán megjelent ÁSZtanulmány ebben nagy segítséget nyújt, remélem, képviselőtársaim is ezt előszeretettel forgatják, mert az a jövőre vonatkozóan kiemelt terület eket érint. Megállapítja ugyanis, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó programok, képzések alacsony eredményességűek, annak ellenére, hogy a képzésekre jelentős közpénzt használnak fel. Továbbá probléma az is, hogy a képzések legtöbbje középiskolai s zinten
