Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 10. hétfő (172. szám) - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2015. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
762 középiskolásoknak szól, és alig egykét óra időtartamúak. A tanulmány megállapításait figyelembe véve leszögezhetjük, hogy elengedhetetlen a diákok mellett a rászorult felnőtt csoportok pénzügyi ismereteinek bővítése, pénzügyi tudatosságuk erősítése is. Az egyének pénzügyi kultúrájának fejlesztésével párhuzamosan szükséges a piaci szereplőkre vonatkozó szabályozás újragondolása is - ez valamennyiünket érint - annak érdekében, hogy a pénzügyi termékek és szolgáltatások igénybevételével vállalt kocká zat átlátható és az arról szóló tájékoztatás könnyen megérthető legyen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ÁSZ 2015ben mind az ellenőrzések területén, mind az egyre szélesebb körben érvényesülő tanácsadói szerepe során végzett feladata it tekintve eleget tett a törvényben meghatározott feladatainak, ezt a határozati javaslat egyértelműsíti, ezért a KDNPfrakció azt javasolja, hogy támogassák valamennyien az előterjesztett határozati javaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (T aps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Latorcai alelnök úr. Megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, LMP. SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az LMP az ÁSZ tevékenységét nem ugyanúgy látja, ahogyan Czomba Sándor úr összefoglalta. Az Állami Számvevőszék a közpénzt felhasználó vagy kezelő állami szervezetek és önkormányzatok legfőbb pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve, szervezete. Ebbéli minőségében a rá vonatkozó törvényeknek megfelelően és mindenfé le külső befolyástól mentesen kellene működnie. Ez a függetlenség azonban az Állami Számvevőszéknél, úgy látjuk, hogy hiányzik. Az ÁSZ a közvélemény érdeklődését leginkább felkeltő ellenőrzései során 2015ben főként politikai megrendeléseket teljesített; e mlíthetném: NAV, erdőgazdaságok, egyetemek, kórházak. Ilyenkor mindig olyan szervezetek kerülnek az ÁSZ érdeklődésének a homlokterébe, amelyekkel a kormányzatnak valamilyen rövid távú politikai céljai vannak. Ilyenek jellemző módon személyi döntéseknek, ma gas szintű vezetők eltávolításának az előkészítése, ugyancsak említhetem a NAVot, erdőgazdaságokat vagy egyetemeket, vagy szervezeti változások igényének az alátámasztását, vagy bizonyos állami szervek működésével kapcsolatban felmerült botrányok, visszaé lések kapcsán alibi ellenőrzések lefolytatását. Külön érdemes kiemelni azt a közelmúltbeli ÁSZjavaslatot, ami az állami vezetők bérplafonjának a megemelését indítványozta. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt magasabb politikai szintről kérték az Állami Számvev őszéktől, mert nehezen tudták volna önmagában megmagyarázni, hogy most miért kell hirtelen gyökeresen szembefordulni a korábbi álláspontjukkal, amikor is az elmúlt 8 év urizálását és magas állami fizetéseit kritizálták. Így azonban az ÁSZ teljesen önálló s zakmai javaslatai alapozták meg az intézkedést. Ez nagyon jó példa az ÁSZ jelenlegi szerepére. Az ilyen jellegű vizsgálatokra egyébként jellemző, hogy a nem átfogó pénzügyi, gazdasági ellenőrzések sokszor eleve behatárolják azokat a területeket, amit az ÁS Z vizsgálni kíván. Nemritkán kihagyják azokat a területeket, ahol kínos eredmények születhetnének, és gyakoriak közöttük a szimpla szabályszerűségi ellenőrzések. Ez utóbbi keretein belül belső szabályzatok határidőben történő meghozatala, szabályzatok aktu alizálása, nyilvántartások előírásszerű vezetése, számviteli hiányosságok és mostanában slágertémaként a belső ellenőrzés, a belső kontrollrendszer kisebb hiányosságai vonatkozásában tesznek megállapításokat. Azért jó ez a kormányzati megrendelőknek, mert így hírbe lehet hozni szervezeteket. A nem túl jelentős működési hibákat tetszés szerint felnagyítva bármiféle későbbi intézkedést alá lehet támasztani, ugyanakkor meg lehet őrizni annak a látszatát, hogy itt az érintett szervezetek fenntartói vagy felügye leti szervei is hibásak lennének. Az ÁSZ javaslatai ilyen esetekben leginkább a munkajogi felelősség megállapítására irányulnak, amit a vizsgált szervezet vagy figyelembe vesz vagy nem.
