Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 10. hétfő (172. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
754 valamennyien - kormánypárt és ellenzék - nagyjából összhangban, támogatólag vagyunk a hivatal működésével kapcsolatban, a hivatal munkájának ellátásához szükséges feltételek nem mi ndenben maradéktalanul elegendőek. Mint arról a Bencsik János által elmondott többségi véleményben megismerhettük, a Fenntartható fejlődés bizottságában is kialakult az az álláspont, hogy meg kell köszönnünk és el kell fogadnunk a beszámolót, ugyanakkor, m iután magam is elfogadtam ezt a beszámolót, nem volt terem arra, hogy azt a kisebbségi véleménynek nem nevezhető kritikát megfogalmazzam, hogy lényegesen több emberre lenne szükség. Alapvetően az a szám, hogy mennyi ügy kerül egy ilyen állampolgári jogvédő szervezethez, mindig jellemzi a társadalom és a demokrácia működését. Minél több a kihívás, minél több az odakerülő ügy, annál rosszabbul működik a kormány. Jelen pillanatban sajnos az ügyek sokasága nehezíti el a munkavégzést, és a mindennapi feladatok s okasága jellemzi a hivatal feladatainak ellátását. S a magam részéről a jövő nemzedékek képviseletét ellátó szószóló úr, dr. Szabó Marcel beszámolóval kapcsolatos ügyeit volt alkalmam részletesen átnézni, és megállapítottam azt, hogy rengeteg olyan ügy ker ült át az ombudsmani hivatalba, amely kormányzati szinten, hatósági szinten kellett volna hogy kezelésre kerüljön. Ez az intézményrendszer csődje is egyben, amikor jól végzi a dolgát a szószóló, mert mindazon ügyek feltárását kell hogy elvégezze, amelyek k ormányzati szinten összességében, a közigazgatási szinten nem álltak meg. Ennek megfelelően két dologra kell hogy koncentráljunk. Egyik az, hogy kelle, szükségese az erőforrások gyarapításával pluszlehetőségeket teremtenünk a hivatalnak, és kelle plusz költségvetési forrásokat biztosítani arra, hogy még inkább el tudja látni ezt a feladatot, a másik pedig az, hogy elegendőeke azok a hatáskörök, amivel a szószólók jelen pillanatban rendelkeznek. Ugyanis látni szükséges, hogy a jelentés a legtöbb esetben azzal végződik, hogy a jelentés formáját itt elfogadjuk, de valós cselekvési lehetőségük a szószólóknak nincs. Valós intézkedési lehetőségük nagyonnagyon korlátozott. A magam részéről örülök annak, amikor azt látom, hogy az alkotmánybírósági fázisban néhá ny esetben a szószólók kialakítják véleményüket, ugyanakkor akkor örülnék, ha a szószólóknak valós beavatkozási lehetőségeik lennének, ha vétózni tudnának a valós állampolgári jogokkal kapcsolatban. (17.50) Márpedig jelen pillanatban Magyarországon az egés zséges környezethez való alapjog biztosításának feltételei véleményem szerint nem biztosítottak, és ennek az egyik indikátora az, hogy az ombudsmani hivatalban mennyi ilyen ügy landol, és mennyiben kell eljárni. Mint az a jelentésből teljesen világosan kid erül, folyamatosan van munka, nagy mennyiségű ügy érkezik be, ezért a kapacitáshiány megjelenik, pedig a jó az lenne, ha egy jól működő közigazgatási rendszerben nagyonnagyon kevés lenne az ilyen jellegű beadvány. Jó lenne, ha csak egyegy szélsőséges ese tről kellene tárgyalni, és a beszámoló ilyen szélsőséges esetekről szólna. Sajnos azonban, mint a beszámolóból kiderül, jó néhány olyan tipikus ügyet látunk, amely az egész magyar közigazgatásra jelen pillanatban jellemző. A környezet- és természetvédelmi intézményrendszernek és hatósági szintnek a leépítése és az ezzel kapcsolatos elvégzett rombolás hozta azt az eredményt, hogy a jövő nemzedékek képviseletének az ellátása olyan nehézségekbe ütközik, amelyek megkötik konkrétan az ezen feladatokért felelős s zószólónak a kezét, és a lehetőségei nem elegendők ahhoz, hogy mindent megtegyenek ezekért az állampolgári jogokért. A beszámoló elfogadásával arra kérem képviselőtársaimat, hogy egyben nézzük meg a lehetőségét annak, hogy szükségese erőforrások átcsoport osítása a hivatalba, kelle pluszkapacitásokat adni, hogy a sokasodó feladatokat el tudják látni, másrészt pedig nézzük meg azt, hogy a közigazgatási rendszerünk hibáit lehete úgy orvosolni, hogy a lehető legkevesebb ügy kerüljön oda, és úgy működjön a ma gyar kormányhivatali rendszer - amibe lassan már mindent beintegráltunk , hogy az a lehető legkevesebb állampolgári panaszra adjon okot.
