Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
509 Addig viszont kizárólag egy jól szabályozott és korlátozott keretek között működő kereskedelemben lehet Magyarország érdekelt. Ezzel szerettem volna még kicsit bővíteni azokat az érveket, amik itt elhangzottak, és továbbra is azt kérni önöktől, hogy ezt a szerző dést utasítsák el akkor, amikor erről a magyar parlament szavazhat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kettőperces felszólalások következnek. Emlékeztetni szeretném önöket, hogy frakciónként ebben a körben egyegy képviselő szólalhat fel. Kettőperces időkeretben megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. BENCSIK JÁNOS ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Gyöngyösi képviselőtársamat szeretné m megnyugtatni, hogy én 2007ben is itt ültem a teremben a lisszaboni szerződés szavazásánál. Nem támogattam ezt a nagy jelentőségű szerződést. Az eltelt 9 esztendő engem arról győzött meg, hogy akkor helyesen döntöttem. Éppen ezért húztam párhuzamot a lis szaboni szerződés és a jelenleg tárgyalás alatt lévő nagy nemzetközi szabadkereskedelmi egyezmény jelentősége között. Elfogadom, hogy málnaszörppel vagy málnasziruppal is lehet helyettesíteni a kanadaiak juharszirupját, de ha szabályozott kereskedelmi kere tek között próbálunk meg együttműködni, akkor is kell engedni és kompromisszumokra kell jutni. Én azt gondolom, hogy ez egy vállalható kompromisszum lenne, hogy jöjjön a juharszirup, viszont ne jöjjön az a temérdek mennyiségű sertés- és marhahús, ami alapv etően befolyásolja olyan ágazatoknak, fontos agrárágazatoknak és élelemelőállító ágazatoknak a működését, ahol azért a magyar munkaerő, a magyar tulajdonban lévő gazdasági társaságok által foglalkoztatott magyar munkaerő jelentős számban van még, hála ist ennek, jelen. Ami pedig a különböző multinacionális társaságok közötti különbségtételt illeti, nagyon fontos, hogy tegyünk. Egyetértek azzal, hogy az összeszerelő tevékenységet végző gazdasági társaságok viszonylag kis hozzáadott értékkel járulnak hozzá ne m csak a magyar költségvetés bevételeihez, még a helyi önkormányzatok helyi adóbevételeihez is, és a foglalkoztatás területén olyan mértékű béreket sem tudnak biztosítani, amellyel tisztességes megélhetést tudnak nyújtani a munkavállalónak. Viszont vannak olyan végterméket előállító, transznacionális, multinacionális társaságok Magyarországon is, amelyek erre képesek, és a fejlesztést is, a mérnöki tevékenységet is hozva (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) igazán magas hozzáado tt értékű végtermékeket állítanak elő. Ez fontos, hogy ezt leszögezzük. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisz telt Ház! Fontosnak tartom, mivel érdemi vita látszik kibontakozni, hogy feltegyek pár kérdést, például Hörcsik képviselőtársamnak, aki mereven érvelt amellett, hogy itt a kormány számára szabad mozgásteret tegyünk lehetővé. Szeretnék három olyan lehetsége s gazdasági előnyt hallani öntől vagy bármelyiküktől, amely a CETA kapcsán felmerülhet Magyarország viszonylatában. Hiszen ön ilyen előnyöket meglebegtetett. Képviselőtársa, Bencsik úr hozzám közelebb álló módon már azokról a valós előrejelzésekről beszélt , amelyek akár GDPvisszaesést is kötnének a CETA keresztülvezetéséhez és annak kiterjedő gazdasági hatásaihoz. Tehát mi egész egyszerűen
