Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
508 robusztus, vagy ahogy ön fogalmazott, eposzi terjedelmű szerződést. És itt, pár nappal később a Ma gyar Országgyűlés ezt jóváhagyta. Ez Magyarország és az önök szégyene. Ez, amiről most szavazunk, nem kevésbé befolyásolja Magyarország sorsát, és egész civilizációnk sorsát vagy egész kontinensünk sorsát, csak hogy egy kicsit kitágítsam a horizontot, és h ogy ezzel Németh Zsoltnak is megfelelővé tegyem az argumentumot, tehát itt sokkal lényegesebb kérdésről van szó. Itt nem is csak a nemzetállami keretekről, hanem civilizációs keretekről van szó, úgyhogy én is csak mindenkit arra tudok biztatni, hogy olvass a el ezt a szerződést, és gondolja végig azokat a folyamatokat, amelyekről képviselőtársaim is hosszasan beszéltek. A második megjegyzésemet és reakciómat a már azóta távozott Szabó Szabolcs véleményéhez szeretném fűzni, és Németh Zsoltéhoz, akik egymást m egtámogatták az álláspontjukban. Itt egy félreértést szeretnék eloszlatni, ami a mi felfogásunkat vagy a CETAt ellenzők felfogását érinti. Mi is tudjuk nagyon jól, hogy Magyarország egy pici és nyitott gazdaság, és hogy nem tudjuk elkerülni azt, hogy Magy arország a külvilággal kapcsolatban legyen. Nem bezárkózni szeretnénk és Magyarországot elzárni mindennemű globális folyamattól. Nem ez a cél vezérel bennünket. És nem is így fogalmazódik meg ez a kérdés, teszem hozzá. Tehát nem az a kérdés, hogy Magyarors zág nyitott gazdaságként egyáltalán rácsatlakozzone a globális világrendre vagy a gazdasági világrendre, a kérdés úgy fogalmazódik meg, hogy hol, hogyan és milyen feltételekkel csatlakozunk rá erre a globális világrendre. Nekem meggyőződésem az, hogy az e lmúlt 26 évben erre a kérdésre adtuk meg a rossz választ. Mert az egész gazdaságpolitika, ami itt, Magyarországon dívott, meglepő módon kormányokon átívelő módon, azt szolgálta, hogy Magyarország a lehető legalacsonyabb szinten lépjen be ebbe a globális te rmelési értékláncolatba. És ez a rossz stratégia, és az a baj, hogy ezzel kellene szakítani, és erre most itt ugyancsak meglenne az alkalom. Alacsony szinten, alacsony hozzáadott értékkel lépünk be ebbe a globális gazdasági versenybe. És csodálkozunk ennek a rossz gazdaságpolitikának a következményein: hogy adófizetést nem követelünk meg, állami támogatásokat adunk milliárdszámra magyar adófizetői pénzből, és a magyar miniszterelnök azzal kampányol külföldön, hogy a magyar munkaerő jól képzett, ellenben olc só, a munka törvénykönyve meg kellőképpen rugalmas. És azt hiszem, szó szerint idéztem Orbán Viktort egy szaúdarábiai útjáról. És csodálkozunk azon, hogy az ilyen feltételekkel működő Magyarországról 500 ezer magyar honfitársunk menekült el, amióta az Eur ópai Uniónak és a nagy globális gazdasági világrendnek a vonatára felültünk. Vannak sikeres receptek a világban, de az, amit Magyarország folytat, az nem az. És nekem meggyőződésem, hogy először ezt a fajta gazdasági koncepciót kell rendbe tenni, és utána megválaszolni azt, hogy ehhez a fajta gazdasági struktúrához milyen típusú kereskedelem passzintható. Nekem meggyőződésem, teljes mértékben egyetértek Bencsik János képviselőtársammal, aki azt mondta, hogy ez nem egy szabadkereskedelmi, hanem egy kontroll alatt tartott, szabályozott kereskedelmi rendszer lehet. De előtte el kell végeznünk a házi feladatot: 26 év után a magyar gazdaságot vissza kell helyezni egy olyan pályára, hogy Magyarország ne a világ multinacionális vállalatainak az összeszerelő üzeme l egyen, ahol a kütyü kütyüjének a kütyüjét szereli össze a jól képzett magyar munkaerő - teljesen kiszolgáltatva ezeknek a cégeknek, amelyek egyébként, megjegyzem, stratégiai partnerség ide vagy oda, az első lehetséges alkalommal elhagyják ezt az országot, ha a szomszédos ország jobb feltételeket kínál nekik. Lássa államtitkár úr a Jabil Circuit Limited vállalat áldásos tevékenységét itt, Magyarországon, amely Tiszaújvárosból most arrébb áll az első adandó alkalommal, ahogy rájött, hogy Ukrajnában még alacso nyabbak az adók és még olcsóbb a munkaerő. Ez egy rossz stratégia, erről a pályáról le kell szállni, új gazdasági koncepciót kell megalkotni Magyarországon. Meg kell nézni azt, hogy az adófizetői pénzeket az oktatásba, a kutatásfejlesztésbe invesztálva ho gyan lehetne magas szakértelemmel, magasabb hozzáadott értéki szinten bekapcsolódni ebbe a globális termelési értékláncba, és akkor beszélhetünk arról, hogy milyenek a feltételek, és hogyan csatlakozzunk be globális szinten a kereskedelempolitikába.
