Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
506 Ez gyakorlatilag az ENSZ global policy modell alapján végzett kutatás, és egyértelműen azt tám asztja alá, hogy a józan ész és kereskedelmi és gazdasági szempontok melletti érvek semmilyen formában nem jelenhetnek meg. Tehát nem igazak azok az állítások, amelyek azt mondják, hogy ettől jobb lesz az Európai Unió állampolgárának lenni. És hadd mondjak megint két konkrét példát, de lehet három is. Alapvetően alig két héttel ezelőtt zajlott le Magyarországon az, amikor Fazekas Sándor miniszter úr egy héttel ezelőtt ugye azt mondta, hogy minden nagyon jó az agráriumban, két hete meg azt mondta, hogy nagyo n jó minden a tejtermelésben, és a tejtermelő ágazatot védte, hogy most már rendbe tették, ő kiharcolta az EUban, hogy kiegészítő támogatás legyen. Ehhez képest egynapos hír, hogy az eddigi legnagyobb megmozdulásra készülnek a magyar tejtermelők. Nyilvánv alóan ismert valamennyiük számára ez a probléma, gyakorlatilag piaci áron, önköltségi áron nem tudják értékesíteni a nyers tejet, Magyarországon sajnos a kormány minden ígérete ellenére az elmúlt hat évben nem épült ki a feldolgozóipara annak, hogy magasab b hozzáadott értékű tejtermelési kultúrát teremtsünk meg, és sajtokat, túrókat és más tejkészítményeket próbáljunk meg értékesíteni, tehát nagyonnagyon rossz helyzetben van az ágazat. Jelen pillanatban a magyar kormány a lengyel és a szlovák termelőktől s em tudja megvédeni a magyar termelőket. A kereskedelmi lehetőségek most jelen pillanatban az EUn belül olyan feltételeket szabnak, hogy azokat sem lehet. Na most, mondom a CETAból a konkrét számokat: sertéshús tekintetében a vámok eltörlését írja elő a C ETA 75 ezer tonna sertéshús keretében. 75 ezer tonna! Én nem tartom elégségesnek, de bocsássanak meg, ellenzéki képviselőként nekem ez a dolgom, hogy ne tartsam elégségesnek azt, amit a magyar sertéságazatért tett a kormány, de legalább tett valamit. Az el múlt években az önök kormánya több törekvéssel próbálta a magyar sertéstermelést lábra állítani. Áfacsökkentéssel, ágazati támogatásokkal próbáltak ezért tenni. Most jelen pillanatban a sertéshús előállítási költsége a kanadai térségben 60 százalékkal alac sonyabb, mint bárhol az EUban. És 75 ezer tonnát vámok nélkül engedünk be. Ez milyen hatással lesz az önök elmúlt évben tett ilyen irányú törekvéseire? Hát nyilván összeomlasztja! Hát nem lehet versenyezni vele, nem tudnak versenyezni vele, és nem azért, mert önök nem akarnak, hanem azért, mert lehetetlen! De ugyanígy mondom konkrétan a marhahúst. Ott, nem tudom, hogy jött ki ez a szám a tárgyalások során: 45 840 tonna marhahús az, aminek a vám nélküli behozatalára felhatalmazást kapnának a kanadai termelő k. Nyilvánvalóan a szarvasmarhahústermeléssel kapcsolatosan itt a húsmarhára vonatkozik a súlymennyiség, és itt is vannak jócskán tennivalók a magyar agráriumban, de alapvetően ezek a számok mind azt mutatják, hogy ezek olyan őrületes kockázatot jelentene k, amelyet ennek a nehezen kimondható egyetemnek a kutatásai alátámasztanak a magyar munkahelyekkel és az agráriummal kapcsolatos kockázatokkal kapcsolatban. És még akkor ott tartunk mindig, amit Z. Kárpát Dániel képviselőtársam mondott, hogy mindez ügyben , ha valami nagy igazságtalanság ér bennünket, eltérően attól, amit Hörcsik elnök úr elmondott, még mindig egy halom kockázatot tartalmaz az egyezmény. A független bírák helyett lehet gondolkodni azon, hogy a profittermelésben érdekelt döntőbírók jelenneke meg vagy sem, de azt hiszem, hogy a befektetési bírósági rendszer, ugye, nemcsak arról van szó, hogy az európai uniós meg a hazai joggal is ellentétes, de gyakorlatilag diszkriminatív módon különleges jogokat ad a kanadai termelőknek. Jelen pillanatban m ég mindig tartalmazza azoknak a kitételeknek a lehetőségét, hogy az uniós cégekkel szemben kivezeti a bírósági eljárásokat az európai jog rendszeréből, és ezzel egy magasabb joghatóságot ad a döntőbíráknak az Európai Bíróságnál. Ez újra egy olyan kockázat, amit nem szabad megtenni. Németh Zsolt elnök úr mondta ezt, hogy nem vállalható a kockázat, hogy nem írja alá - így érvelt. Szerintem meg ezek a kockázatok, amelyek nem vállalhatóak, és nem szabad engedni. Ha csak konkrétan azokat a tényszerű számokat néz zük meg, amelyek a magyar termelőkre, a magyar gazdaságra, a magyar helyi kis- és középvállalkozásokra alapvetően veszélyt jelentenek, azok mind
