Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 12. hétfő (165. szám) - Szél Bernadett, Schmuck Erzsébet és Ikotity István (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Kétsebességes Magyarország?” címmel - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
50 Köszönöm a szót , elnök úr. Tisztelt Ház! A nagy kampányzaj könnyen eltereli a figyelmet olyan adatokról, amelyek az ország egyre erősödő kettéosztottságát mutatják. Miközben a kormány folyamatosan emelkedő reálbérekről beszél, az átlagbér egyre kevesebbet mond el az orsz ág valós állapotáról. A KSH első féléves adatai szerint óriásira nőttek a kereseti különbségek az ország leggazdagabb és legszegényebb megyéi között. A nettó átlagkereset 2016 első felében 172 ezer forint volt, aminél magasabb számot a 19 megye közül egyed ül GyőrMosonSopron és a főváros produkált. A legmagasabb fővárosi bérek az elmúlt évben háromszor olyan gyorsan nőttek, mint a legkisebb szabolcsi fizetések. A budapesti átlagbér közel kétszerese a nettó 116 ezret kereső szabolcsi dolgozók bérének, vagyi s több mint 100 ezres a különbség. Az országos átlagnak is csak kétharmadát érik el az ország legkeletibb megyéjének a dolgozói. Szabolcs egyébként ahhoz az északalföldi régióhoz tartozik, amelyik évről évre a húsz legszegényebb európai régió között végez . ÉszakAlföldön az EUátlag 43 százaléka az egy főre jutó GDP, és ez a Fidesz kormányzása alatt mit sem változott. A hét magyar régióból négy rendre a sor végén kullog, a mélyszegénységbe süppedt bolgár és román régiók társaságában. De az ország tragikus kettészakadása nemcsak a bérekben mutatkozik meg, hanem a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is. Az első negyedévben korábban nem tapasztalt drasztikus különbségek voltak a főváros és a vidék között. Miközben 15 vidéki megyében sokkal kevesebbet vásárol tak az emberek, a fővárosban közel 20 százalékkal nőtt a forgalom. A foglalkoztatásban is kettéválik az ország, az ország keleti megyéiben a közmunkán kívül alig van munkalehetőség. Borsodban az új állások háromnegyede közmunka, miközben az ország szerencs ésebb felében, GyőrMosonSopron megyében például az új álláshelyek 87 százaléka nem támogatott piaci állás. A bérek leszakadása, a vidéki vásárlóerő csökkenése és a közmunka dominanciája is mutatja a Fideszkormányzás valódi arcát, a kétsebességessé váló Magyarországot, aminek következménye a fiatalok elvándorlása, a vidék elnéptelenedése és a tömeges elszegényedés. A magyar vidék nagyobbik része ma reménytelenül be van zárva a szegénységet konzerváló közmunkába, ki van szolgáltatva a NyugatEurópába bedol gozó összeszerelő vállalatoknak és a délamerikai irányba tartó birtokpolitikának. Tisztelt Államtitkár Úr! Hat év kormányzás után mit tud felmutatni a kormány, mit tett az ország kettéosztottságának felszámolásáért? ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A z elhangzott kérdésre a választ Cseresnyés Péter államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Néhány dolgot szeretnék csak mondani, mert nem biztos, hogy mindent sikerül felsorolni, hogy mit tett a kormányzat az elmúlt hat évben annak érdekében, hogy a vidéki, a fővárostól eltérő módon lehetőséget kapó térségekben hogyan tudtuk alakítani a foglalkoztatást pozití v irányba, s hogy a vásárlóerő éppen ezekben a térségekben hogyan növekedett. Egy olyan kérdést feszeget, egy olyan kérdést tett fel, és egy olyan területen tett fel kérdéseket, ami már régóta itt van a parlament padsorai között. Sokszor elhangzott kérdésk ént és sokszor válaszoltunk rá a tekintetben is, hogy melyek azok a tények, amik a pozitív irányba való elmozdulást segítik. Egy nagyon mélyen gyökerező problémáról van szó, hisz ha visszamennénk a negyven évvel ezelőtti időszakra, azt látnánk, hogy ugyane zek a problémák, ugyanezek a különbségek merültek fel és elmondhatók voltak. Sajnos, azt kell mondani, hogy hordozzuk ezt a problémahalmazt magunkkal, és az elmúlt hat évben ezt a problémahalmazt, ezt a nehéz helyzetet próbáltuk megoldani. Például azzal, h ogy 2014ben lehatároltunk kedvezményezett járásokat, amelyek társadalmigazdasági felzárkóztatást célzó kedvezményekben részesülhettek, például az uniós források odaítélésénél többletpontot kaptak kimondottan a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás növel ése érdekében.
