Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 26. hétfő (169. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
435 kapott, Erdélyben munkálkodó kereskedők és iparosok; legyenek annak az 57 családnak a leszármazottai, akik már 1848 előtt nemesi címet kaptak a magyar haza szolgálatáért; vagy legyen az a 77 örmény származású tiszt és több száz honvéd, aki részt vett az 184849es szabadságharcban; legyen az Lázár Vilmos és Kiss Ernő , akiket Haynau végeztetett ki 1849. október 6án Aradon; legyen az a Pongrátz Gergely, aki a Corvinköz hőse volt az 1956os forradalom és szabadságharc idején; és legyenek azok a névtelenek, akik munkájukkal, szellemiségükkel, kultúrájukkal, művészetükke l szolgálják Magyarország üdvét a mai napig - bízunk benne, hogy még nagyon sokáig. A független Örményország szimbolikus szerepet tölt be a világ örménysége számára, hiszen kézzelfogható példája egy olyan nép összetartásának és élni akarásának, amely hossz ú idők óta kisebbségi létre volt ítélve a nagy birodalmak játszmáiban. A Magyarországon élő örmények büszkén gondolnak Örményországra, az anyaföldre, ahonnan őseik egykor elszármaztak, és egyben érezzük azt a felelősséget is, amely ránk hárul hazánk és Örm ényország megromlott viszonyának, kapcsolatának rendezésében. Sok sikert kívánunk a szabad és független Örmény Köztársaságnak! S bízunk abban, hogy egyszer e Ház falai között beszélhetünk az örménymagyar barátság napjának megünnepléséről is. Köszönöm szép en, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, szószóló úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett „Mi lesz veled, magyar vidék?” címmel a Jobbik képviselőcsoportjából Magyar Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! MAGYAR ZO LTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, a lehetőséget, elnök úr, és üdvözlöm képviselőtársaimat. Ebben a napirend utáni sorozatomban mindig megpróbálok egyegy aktuális és fontos, a vidéket, a magyar mezőgazdaságot vagy tágabban értelmezve a vidéki magyar lakosság ot érintő problémákat felvetni. Mi lenne ma aktuálisabb, mint a vadászat kérdése és a vadászati területek elosztásának az ügye? Én őszintén hittem abban, hogy ez nem lesz pártpolitikai kérdés, és nem kell itt a Parlament falai között erről beszélgetnünk. S őt, mondhatom ezt a teljes Jobbikfrakció nevében, hiszen mi tavaly a vadászati törvényt, az újraszabott törvényt támogattuk, hiszen a szakmától egyöntetűen az a vélemény érkezett, hogy a szokásostól eltérően ki lett kérve a véleményük, megtörtént a megfel elő minőségű és mennyiségű egyeztetés. Én is úgy láttam és úgy láttuk, hogy egy megfelelő, szakmailag alátámasztott javaslat érkezett a Ház elé. De aztán a Fideszhez szokásos módon megtapasztalhattuk, hogy a gyakorlatban mégis hogyan néz ki ez, hogyan oszt ják újra ezen területeket. Azt kell mondanom, hogy az ország megyéinek közel feléből most már érkeztek be hozzánk olyan jelek, amelyek rendkívül aggasztóak, és amelyekről mindenképp szót kell ejtenünk. Természetesen írásbeli kérdés formájában, parlamenti f elszólalás formájában folyamatosan számonkérjük a kormányt ezen gyanús ügyletek kapcsán, azonban elképesztően nevetséges félrebeszéléseket kapunk válasz gyanánt, miközben magukat az érintett vadászokat megkérdezve a napnál is világosabb lehet bárki számára , hogy azok szakmaiatlan döntések voltak, amelyeket az állam meghozott. Ugyanis most itt a Parlament falai között elsősorban azokról az esetekről kell szót ejtenünk, amikor a magyar állam a saját területével rendelkezik, és egy adott esetben egy bizonyos k ezdeményezés, egy vadásztársaság oldalára áll. A kérdés mindig az, hogy amikor az állam, az állami döntéshozók meghozzák a saját döntésüket, azt vajon milyen indokok alapján teszik meg. Miért pont az adott kezdeményezést segíti az állam a saját területeive l? És ha ezt a kérdést megkapirgáljuk az adott ügyekben, adott esetekben, akkor bizony könnyen megtaláljuk a politikai szálat. Borsod, BácsKiskun megye, Zala, Somogy megye, Csongrád, GyőrMosonSopron megye,
