Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 26. hétfő (169. szám) - A Magyar-Bolgár Barátság Napjáról szóló határozati javaslat összevont vitája - VARGA SZIMEON nemzetiségi szószóló, a napirendi pont előadója:
425 1699ben kötött karlócai békét követően kereskedőként jött az országba. A kertészettel foglalkozó bolgárok csoportja a XVII. és a XVIII. század fordulóján elsőként az északbulgáriai Ljaszkovec községből, majd Polikraistéból és Dragánovóból indult útnak. (18.00) A magyarországi bolgárok nagy része ebből a két utóbbi községből származik. Kezdetben időszakosan összeállt csoportjaik a bolgár nép körében hagyományosan kialakult vándormunkásság, az úgynevezett - bolgárul - gurbet keretében ingázt ak szülőföldjük és az OsztrákMagyar Monarchia között. 1914ben 5204 hivatalosan regisztrált bolgár személy dolgozott a Monarchia területén. Mindenütt, ahol letelepedtek, meghonosították az intenzív, öntözésesárasztásos zöldségtermesztést. A bolgárkertész etek egyfelől hiányt pótoltak a kertgazdálkodásban, másfelől új szükségleteket teremtettek és elégítettek ki. Általában a nagyobb városok szélén bérelt földön, viszonylag kis területen a piaci igények kielégítésére termeltek, az iparosodó régiók, városok z öldségigényét biztosították. A bolgárok honosították meg Magyarországon a padlizsánt. Az első világháborút követően a gazdák egyre inkább több évre szóló földbérletet kötöttek, sokan földet, házat, lakást vásároltak, és nem jártak évente haza, sőt idenősül tek. Egyre többen szegték meg a vándormunkásság korábban íratlan normáit, és feleségükkel együtt gyermekeiket is magukkal hozták. Ennek egyenes következménye volt, hogy a munkaszervezet a társulásos kertművelésről a családi művelés felé mozdult el. A folya matos letelepedés időszaka a két világháború közötti években kezdődött, és a 1940es, 1950es évek elejéig folytatódott. Tisztelt Országgyűlés! A hosszabb időt Magyarországon töltő és itt dolgozó kertészek és kereskedők 1914 nyarán megalapították a Magyaro rszági Bolgárok Egyesületét, amely több mint száz éve azóta is folyamatosan működik. A bolgárok közösségi és kulturális életének központja a Bolgár Művelődési Ház, aminek az építését a hazai bolgárok saját erőből, adományokból, építették fel, és a munkálat okat 1957ben fejezték be. A magyarországi bolgár ortodox egyházat 1916ban alapította a magyarországi bolgár görögkeleti egyházközösség. Az idén ünnepeljük a bolgár ortodox egyház magyarországi működésének százéves jubileumát. A jubileumi ünnepségen a bol gár pravoszláv egyház vezetője, Neofit bolgár pátriárka tartott szentmisét a templomunkban, erősítve közösségünket, és találkozott Erdő Péter bíboros úrral a Szent István Bazilikában. A bolgár iskola az 1950es évek közepe óta működik a Bajza u. 44. szám a latti szép épületben. Azt megelőzően különböző magyar iskolákban kapott egykét tantermet és használhatta a tornatermet. Az iskola kezdetben a Lónyay utcai iskolaépületben kapott helyet, ugyanabban az utcában, ahol akkoriban az egyesület székhelye és az el ső bolgár parókia is volt. A második világháború végéig a bolgár iskolát a közösség tartotta fenn. Adományokat gyűjtöttek a fűtésre, sőt a szegényebb gyerekeknek ruhára és ellátásra is. A magyarországi bolgár nemzetiség közössége büszke nyelvoktató kisebbs égi iskolájára, a bolgár kétnyelvű nemzetiségi óvodájára, a felnőttekből álló a Jantra és a Martenica néptánccsoportra, a gyermekekből álló Roszica néptáncegyüttesre, valamint a nyugdíjasokból álló Zornica női hagyományőrző egyesületre és még számos intézm ényére. Szívünknek különösen kedves az első hazai bolgár színtársulat, a Malko Teatro. Az 1992. évtől jelenik meg a Magyarországi Bolgárok Egyesületének kétnyelvű társadalmi és kulturális folyóirata, a Haemus. A Bolgár Országos Önkormányzat lapját 2003 óta Balgarszki Veszti, Bolgár Hírlap néven adja ki. A hazai bolgár közösség és az anyaország között kialakult szoros kapcsolat a Bolgár Országos Önkormányzat kiemelkedő munkájának is köszönhető. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A barátság semmibe sem kerül, de sokat ad. Gazdagabbá teszi azokat, akik kapják, és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják. Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki nem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle. Boldoggá teszi az otthont, a hazát, táplálja a jóakaratot az üzleti életben, és a természet legjobb
