Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 7. szerda (195. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2015. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3459 És ami, bár megemlítésre került elnök úr részéről, az ötnapos bemutatási idő a parkolási ügyekben, ennek az eltörlése is egy nagyon jó, előremutató, és természetesen úgy gondoljuk, hogy a jogszabályok alapján álló döntés volt. Az ilyen döntések azt üzenik az embereknek, hogy igenis, van egy olyan bírói fórum, amely akár egy rendelettel vagy akár egy budapesti rendelettel szemben is helyre tudja tenni a jogi kérdéseket. Tehát ezek jó üzenetek mindenképpen. Én azt a tendenciát is üdvözlöm, és ez évről évre megint csak megjelenik, hogy a hatályon kív ül helyezésről a Kúria is - és ez polgári büntetőügyekben is megjelent már - úgy gondolkodik, hogy sok esetben másodfokon az érdemi döntés helyett születik meg a hatályon kívül helyezés, és ez ellen tenni kell. Ezt is mindig örömmel olvasom, hiszen valóba n ez egy olyan probléma, ami gyakorlatilag a bírósági eljárások hosszát növeli, és a bíróságok leterheltségét is elképesztő mértékben, hiszen gyorsabban le lehetne zárni egy ügyet, ha megszületne az érdemi döntés, még akár úgy is, ha az a döntés nem százsz ázalékos, még akkor is előrébb vagyunk, mintha utána tíz évvel később születik egy tökéletes döntés, de az már senkinek nem jó, egyik félnek sem. Igaz ez egyébként a polgári és a büntetőügyekben is. Áttérve viszont arra a területre, amely nekünk kifejezett en fájó, és itt viszont a kritika hangján kell szólnom, ez a devizahiteles ügyek kérdése és az a bírósági gyakorlat, ami ezekben megjelenik. Ez az a terület, ami, azt kell mondjam, hogy az Országgyűlésnek és a Kúriának is a legtöbb kárt okozta abban az ért elemben, hogy a bíróságokba vetett bizalom is az emberek részéről könnyen meginoghat, és sok esetben még annál is jobban meginog, mint ami indokolt lenne. (10.00) Tehát sokszor egy csoport tekintetében a bizalomvesztést az egész bíróság tekintetében látjá k bekövetkezettnek az állampolgárok, hiszen ők adott esetben csak ezekkel az ügyekkel kapcsolatosan kerülnek kapcsolatba az igazságszolgáltatással. Nyilván nincs akkora rálátásuk, hogy meg tudják ítélni azt, hogy valójában a bírósági rendszer, ha minden üg yszakot néznénk, hogyan működik. Láthatjuk azt is, hogy az aránytalanságok, ami a két fél viszonyát illeti, nemcsak a döntésekben állnak fenn, nemcsak az érdekérvényesítő képességben állnak fenn, hanem olyankor is, amikor mondjuk, akár egy perköltséget kel l megítélni, és ezt nem tudnák csak azzal magyarázni, hogy a banki jogászok vagy azok a nagy ügyvédi irodák, amelyeket megbíznak, jobban és hatékonyabban dolgoznak, mert olyan eseteket is láthattunk, és ezekből egyetkettőt már a bizottsági üléseken is elm ondtam, amikor gyakorlatilag munka nélkül vagy hasonló munkára többszörös perköltség került meghatározásra. És a lapok olyan esetekről is cikkeztek - mondok egy egyszerű példát, bár ez még nem jogerős, de rámutat arra, hogy a devizás döntések gyakorlatilag milyen mértékben hatottak rá az egész ítélkezési gyakorlatra , tehát vannak olyan esetek is, amikor egy döntés még azelőtt megszületett, hogy a jogegységi határozatok kijöttek volna, és a konkrét ügyben 2013. év végén állapítja meg az érvénytelenséget a bíróság, egyébként úgy, hogy nem fellebbez a bank - ezt biztos elnézték, elrontották. Tehát 2013. december 31én jogerős lesz a döntés, és utána jön ki a Kúriának egy jogegységi döntése, amelyre hivatkozva a bank keresetet indít egy ítélt dolog ellen, ez j ogilag már elég furcsának hangzik, nem is lehetne ebben a formában megtenni, és az a furcsaság, hogy ugyanaz a bíróság be is fogadja a keresetet, ez egyébként a Szegedi Törvényszék. És láss csodát, bár első fokon, de bizonyos kiegészítések mellett érvényes sé nyilvánít egy olyan keresetet, amit már elbírált és a döntés megszületett benne, arra hivatkozással, hogy később született a jogegységi döntés, aminek teljesen egyértelműen semmi köze nincs egy korábban jogerős döntéshez. És ami még ennél is fontosabb é s érdekesebb, hogy amikor az adósok nyertek, 70 ezer forint perköltség került megítélésre, amikor a bank nyert, akkor 1 millió 700 ezer forint, ha lehet hinni a híreknek. Egyébként én azt javasolnám, ha javasolhatok ilyet az elnök úrnak, hogy lehet, hogy m eg kellene vizsgálni, hogy a perköltségmegítélések gyakorlata, ha csak ezt a részt nézzük, mennyire kiegyensúlyozott és mennyire van körbebástyázva. Lehet, hogy ez jogalkotói kérdés is, lehet, hogy pontosabb jogszabályokat vagy különböző rendeleteket kell ene hozni ebben. Bevallom önöknek
