Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 7. szerda (195. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2015. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3460 őszintén, nem tudom, ennyire részletesen nem látok rá, hogyan születhetnek ilyen döntések, de hogy valami baj van, az egészen bizonyos. Például, és ez lesz a másik példa, amit erre hozni szeretnék, egy olyan esetet is hall ottam egy kollégától, amikor úgy ítéltek meg 444 ezer forint perköltséget, szintén egy banknak, egy devizás ügyben, hogy nem jelent meg a tárgyaláson, ellenkérelme nem volt, illetőleg, amikor beérkezett, már berekesztették a tárgyalást, tehát az ítélet kéz hez kapása után jutott el az ügyvédhez az ellenkérelem. Tehát érdemi munka nem volt fellelhető az ügyben, és 444 ezer forint perköltséget ítéltek meg neki. Láthatjuk, hogy ez nem jól van így, és ez sajnos tendenciózusan látszik, mert bár itt egykét kirívó esetet elmondtam, de sajnos ezek a visszajelzések azt mutatják, hogy itt tendenciákról beszélhetünk, amiket mindenképpen nyomon kellene követni. A másik oldalon meg, amikor mondjuk, az adósok főleg első fokon nyertek, akkor tényleg 60 ezer70 ezer forinto s perköltségekről számoltak be. Azt is el kell mondjam, ha érvként merül fel az, mert sokszor azt hallhatjuk, hogy ha mindenki pereskedhetne, vagy korlátlanra nyitnánk vagy nyitottuk volna a devizás ügyekben a pereskedési lehetőséget, akkor mindenki bírósá ghoz fordulna, ez olyan teher lenne, ami kezelhetetlen. Azt gondolom, hogy nem erről van szó, viszont egykét határozott ítélet a bankokat is arra szorítaná, hogy inkább próbáljanak meg megállapodni peren kívül, amíg olyanokat hallunk, hogy mondjuk, egy 15 millió forintos követelés esetében 12 millió forint készpénzben való kifizetéséről hallani sem akarnak, addig szintén azt láthatjuk, hogy nyeregben érzik magukat. Tehát egyáltalán nem az lenne a cél, hogy mindenkit a pereskedésre bátorítsunk; sok ügyvéd s em teszi ezt. Amíg olyan esetekben - és ez is egy sajnálatos visszajelzés , amikor mondjuk, nincs ott a banki oldal, vagy a folyosón összefut a bíró és az ügyvéd, aki az adósokat képviseli, sokszor olyanok is elhangzottak a hozzám visszajutott információk alapján, hogy megmondják a bírók, hogy nem tudnak másként ítélkezni; egyetértenek azzal, ami adott esetben a keresetben van, ami mondjuk, a bankokat marasztalná el, de mégsem tudnak más döntést hozni. Ez megint csak egy nagyon fájó visszajelzés, és azt mu tatja, sokat kell még tennünk azért, hogy amit az elnök úr elmondott, hogy a bírák valóban az alsóbb szinteken is csak a saját szakmai döntéseiknek legyenek alárendelve, és ne érezzék magukon a nyomást. És azt is ki kell emelnem, bár személyi ügy, de a Kúr iát érinti, a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy Wellmann Györgynek, a Polgári Kollégium vezetőjének a tevékenységével nagyon sokan, így egyébként mi sem vagyunk elégedettek, abból, amit látunk. Nyilván a megítélése mindenki számára más lehet, de sokan ú gy értékelték, hogy a Bankszövetségnek az a levele, amikor egy kúriai döntést kérnek számon, és egyébként az adósok szempontjából pozitív döntést kér számon a Bankszövetség a Kúrián - Wellmann György kollégiumvezetőnek írták ezt a levelet , ez nem jó végk icsengésű történet lett, és sajnos megint nem a bíróságokba vetett bizalmat növelte. Itt arról volt szó, hogy a Bankszövetség egy kúriai döntésre gyakorlatilag egy az egyben kimondta, hogy az egy jogellenes döntés, veszélyes precedensül szolgálhat, és itt valamit tenni kellene - így lehetne leegyszerűsíteni a levelet. És ami furcsa, hogy a kollégiumvezető erre azt reagálta, hogy jómaga is így gondolja, nem tartja irányadónak, és intézkedik arról, hogy ez ne szerepeljen a Kúria honlapján; és az az ítélkező t anács, amelyik ezt meghozta, a jövőben is ragaszkodni fog a korábbi meghozott jogegységi határozathoz. Nyilvánvalóan én nem gondolom azt, hogy erre azt lehetne mondani, hogy ez rendben van és akár egy kollégiumvezető is eldönthetné önkényesen azt, hogy egy ilyen lépés szülessen. Erre azt mondta Darák elnök úr, hogy ezt követte egy jogegységi eljárás. Ez valóban igaz, csak én úgy gondolom, hogy a jogegységi eljárásnak kellett volna jelen levél helyett megszületnie. Illetve a jogegységi eljárás, ha jól tudom, ha megfelelő számú döntés áll rendelkezésre és ezek eltérőek, akkor lehet valójában határozottan lefolytatni egy ilyen eljárást, de az, hogy születik egy döntés, és úgy csinálunk, mintha nem lenne, és ezután levelet írunk a Bankszövetségnek, majd ezt köve tően indul egy jogegységi eljárás, szerintem így, ebben a formában nemcsak hogy nem szerencsés, hanem nem is megfelelő.
