Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 7. szerda (195. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2015. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3458 érvénytelenné lehetett volna őket nyilvánítani, vagy egyéb módon, mondjuk, a devizaalap nem állt meg. De továbbmenve, mert a devizakérdésekkel muszáj lesz foglalkoznom még egy kicsit behatóbban, szeretném viszont kiemelni azokat az ügy eket még a felszólalásom elején a felvezető után, amelyek esetében viszont pozitív, kiemelkedően pozitív tendenciákat látok megfogalmazódni. Azt is elmondtam viccesen a bizottság ülésén, nyilvánvalóan ez azért csak félig volt vicc, mert azért egy komoly ál lítás van mögötte, hogy azt vettem észre, és idén jutottam erre az álláspontra, hogy mindig, amikor a pozitív döntéseket veszem számba, akkor legfőképpen a Büntető Kollégium döntései kerülnek előtérbe. Tehát az itt is jelen lévő Kónya István elnökhelyettes úrnak, a Büntető Kollégium vezetőjének gratulálni is szeretnék, mert évről évre egy olyan tendenciózus, nagyon magas szakmai színvonallal felépített munkát látok, amelybe tényleg nehéz belekötni, és nem is az a célunk természetesen, hogy ezt megtegyük. De higgye el, hogy a kritikákat elmondanánk, ha ezek oly mértékűek lennének. Azzal is fogom igazolni, hogy a Polgári Kollégiumnál ezt meg fogom tenni. Ahogy korábban például a jogos védelemnél láthattuk, az nekem egy kifejezetten is tetsző döntés volt abban az esetben vagy olyan értelemben, hogy egy nagyon józan, nagyon reális és egy nagyon jó, előremutató és igaznak bizonyuló, már az évek során a tendenciákat is megfigyelve abszolút helyesnek bizonyuló döntés volt, amely gyakorlatilag jogilag helyre tette az okat az ellenérveket, az Országgyűlésnek ezen Btk.passzusai ellen felhozott érveket, amelyek nem voltak megalapozottak, de az idő is azt igazolta, hogy a jog bizony nagyon jó, hogy így került meghatározásra. Ugyanez igaz az életfogytig tartó szabadságvesz tésre, ami a mostani beszámolóban szerepel. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel kapcsolatosan egy nagyon fontos elv került kimondásra, ami egyrészről azt mondhatjuk, hogy természetes, de a természetes dolgok kimondása is néha egy erőteljes dönt ést igényel, gyakorlatilag összefoglalva, arról lehet beszélni, hogy a magyar hatályos büntetőtörvényeket, büntető jogszabályokat kell betartani a bíróságoknak, és egyéb nemzetközi döntések, strasbourgi döntések vagy nemzetközi egyezmények érvényesülését é s a magyar jogba való beépítését a Magyar Országgyűlésnek kell megtennie, és a bíróságoknak nem feladata, nem lehet feladata, hogy túlnyúljanak a magyar hatályos jogszabályokon, és a magyar jogszabályokat azért ne alkalmazzák, mert mondjuk, Strasbourgban b izonyos döntések megszületnek. Itt az Országgyűlésnek van feladata ebben, ha van feladata egyébként. Most nem szeretném a vitát csupán a tényleges életfogytiglan irányába elvinni. Láthatjuk azt egyébként, hogy például NagyBritanniában ez működik, pont a napokban lehetett olvasni egy olyan hírt egy különösen kiemelt büntetőüggyel kapcsolatosan, ami eljutott a magyar médiába. Ott is szerepel a döntésben, illetve a döntés gyakorlatilag kizárja azt, hogy ő életében kikerülhessen a börtönből. Tehát gyakorlati lag létezik ott is a tényleges életfogytiglan, ahogy más európai országokban is, de ez már egy jogalkotói kérdés, hogy Strasbourgot hogyan lehet meggyőzni. Viszont a Kúria döntése ez ügyben előremutató. Hozzáteszem azt, hogy itt is azért nemzetközi tendenc iák vagy akár strasbourgi döntések szerepeltek a mérleg másik serpenyőjében, és ezeknek kellett a hatályos jog alapján ellenállni. Tehát itt sem lehet azt mondani, hogy csupán holmi magyar belügyben született egy döntés, és könnyebb lenne ilyen döntéseket meghozni, mint akár a devizás ügyekben. Tehát itt azért nemzetközi tendenciáknak és akár egy strasbourgi eltérő állásfoglalásnak a tükrében is ki kellett tartani a helyes, magyar jogszabályokon alapuló álláspont mellett. Tehát ezt külön öröm volt ebben a tekintetben olvasni, illetve azt is el kell mondjam, hogy ugyanilyen volt az az elvi döntés, ami a közösség tagjai elleni erőszakra utal, és a sértettek a többségi társadalom tagjai körében… - tehát hogy a többségi társadalom tagjai köréből is kikerülhetn ek a sértettjei ennek a bűncselekménynek, ez is nagyon helyes, hogy ez elvi döntésként nyílvánosságra került. Hiszen sok esetben ugyanúgy, ahogy a kisebbségek, a többségi társadalom tagjai is lehetnek sértettek.
