Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 7. szerda (195. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2015. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3453 mely eljárások csúcsán kerül a Kúria abba a helyzetbe, hogy rendes jogorvoslati fórum legyen, és azt is meg kell említeni, hogy rendkívüli jogorvoslatot is vége z a Kúria. A beszámoló ebben a tekintetben is alaposan tartalmazza a tényeket. A legfontosabb feladat a Kúria elnökének beszámolása szerint a jogegység biztosítása. Én idesorolom a joggyakorlatelemző tevékenységet is, hiszen ez is vezethet a jogegység biz tosítására szolgáló döntésekhez, de a joggyakorlatelemzésnek természetesen önmagában is értéke van. Később még szeretnék a joggyakorlat elemzésére visszatérni. Az önkormányzati rendeletek feletti alkotmányos normakontroll új feladata a Kúriá nak. Ezt az Önkormányzati Tanács látja el. Az Önkormányzati Tanács jól működött, és különösen visszaigazolta az alkotmányozónak és a törvényhozónak azt a döntését, hogy az Alkotmánybíróságot tehermentesítse az önkormányzati rendeletek normakontrolljától. S peciális helyzet az, amikor az önkormányzat döntését kell pótolnia, illetve az önkormányzat határozathozatalának a pótlásában vesz részt a Kúria. Gondolom, hogy erre csak kivételesen kerül sor. A népszavazással kapcsolatos jogorvoslati fórumként is működöt t a Kúria. Elnök úr ezt bemutatta az iménti felszólalásában, hiszen népszavazásra is sor került, valamint számos népszavazási kezdeményezésre is. A Kúria munkája ebben a tekintetben is teljes volt. Elvi döntéseket hoz. Az eltérő típusú elvi döntéseknek nyi lván eltérő súlyuk van, mégis annak, hogy a bírósági szervezet szakmai vezetője, a Kúria hoz ilyen elvi döntéseket, van bizonyos szakmai iránymutató jellege, még akkor is, ha elnök úr az előbb kifejtette, hogy az alacsonyabb szintű bíróságokon dolgozó bírá k szakmai meggyőződése a függetlenségük része. Ennek ellenére ezeket az elvi döntéseket a bírák nyilván igyekeznek követni. Végezetül a joggyakorlatelemző tevékenységről szeretnék néhány szót mondani, amely véleményemet egyébként az Igazságügyi bizottság ülésén is elmondtam. Csak egy zárójeles megjegyzés: örömmel üdvözöljük, hogy a Kúrián a főtanácsadói rendszer egyre hasznosabb tevékenységet fejt ki. A főtanácsadók nem bírók, hanem olyan szereplői az ítélkezésnek, akik valóban segítséget tudnak nyújtani a z ítélkező bíróknak vagy az ítélkező tanácsoknak. Zárójelben jegyzem meg, hogy hasonló főtanácsadói rendszerre az alacsonyabb szintű bíróságokon is szükség lenne, és tudomásom szerint van is ilyen kezdeményezés. Szerintem nagyon nagy segítséget nyújtana, e gyébként Európa bíróságain, különösen az Európai Unió vagy az Európai Tanács bíróságain ez a fajta főtanácsadói munka ismert, és jól bevált. Nem köti a bírókat a főtanácsadó véleménye, de mégiscsak segítséget nyújt számukra akár jogi vagy akár más szakkérd ésekben a döntésük meghozatalára. Ezt zárójeles megjegyzésként tettem a joggyakorlatelemzéshez. (9.30) A joggyakorlatelemzés ügyében a beszámoló tartalmazza azokat a témákat, azokat az ügyeket, azokat a joggyakorlatelemző munkákat, amelyeket a Kúria eln öke vagy a Kúria maga eldöntött. Azonban az én megítélésem szerint ezek mindegyike tematikusnak tekinthető, tehát egyes témákban, egyes ügytípusokban folytat joggyakorlatelemzést a Kúria. A magam részéről azt vetem föl, hogy nemcsak tematikus joggyakorlatelemzésre lenne szükség, hanem szükség lenne a bírósági ítélkezés olyan elemzésére, amelynek az eredménye segíthetné a közvéleményt abban, hogy megértse azt, hogy a bírói fórumok között, a különböző szintek között miért olyan nagy az eltérés az egyes ügye kben. Hiszen a leginkább az borzolja a kedélyeket, mondjuk úgy, hogy a közvélemény számára az nehezen magyarázható, és nyilván így az igazságszolgáltatással szembeni bizalmat is veszélyezteti, hogyha ugyanabban az ügyben a különböző fórumok teljesen eltérő , szögesen eltérő álláspontra helyezkednek; egyik esetben súlyos büntetést szabnak ki az első bírói fórumon, amíg a másodfokú bíróság azt mondja, hogy még csak bűncselekmény sem történt, nemhogy büntetést kéne kiszabni, hanem majdhogynem megdicséri a vádlo ttakat.
