Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 6. kedd (194. szám) - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2015. évi beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vita - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
3437 Hozzáteszem, én akkor is elmondtam, hogy magával a módszerrel nem értettem egyet és a frakcióm nevében nem értette m egyet, mert ott a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedéséhez kötötték volna, egy automatizmushoz kötötték volna a bírák illetményemelését, ez azonban számos problémát vet föl, minimum azt, hogy sarkalatos törvényben szabályozott kérdésről van szó, de han gsúlyozom, hogy az OBH javaslata nagyobb béremelést tartalmazott volna a bíráknak. Ami az igazságügyi alkalmazottak béremelését illeti, és Völner Pál képviselőtársam, államtitkár úr által benyújtott javaslatot illeti, szeretném felhívni képviselőtársaim fi gyelmét, hogy az igazságügyi alkalmazottak illetménye emelkedik január 1jétől, emelkedik azért, mert a vetítési alap emelkedik, hiszen a bírák illetménye emelkedik. A képviselő úr, államtitkár úr javaslata azt a problémát igyekezett orvosolni, hogy a törv ény egy olyan másik törvényre utal, nevezetesen, a közszolgálati jogviszonyra utal, amely alapján egy kompenzációt kell fizetni azoknak az igazságügyi alkalmazottaknak, akiknek a jövedelme vagy az illetménye a közszolgálati illetmények alatt maradna. (16.0 0) Most nagyon leegyszerűsítettem a problémát, de ez a lényeg, hogy egy bérkiegészítésről vagy egy kompenzációról szól. Tehát nem arról van szó, hogy az igazságügyi alkalmazottak közül senkinek nem fog emelkedni a jövőben az illetménye, sőt, mindenkinek fo g emelkedni az illetménye, hanem arról van szó, hogy a közszolgálatban dolgozókhoz képest mennyivel emelkedik az illetménye. Tehát az itt a kérdés, hogy mennyivel emelkedik az igazságügyi alkalmazottak illetménye. És természetesen egy ilyen kompenzációt ut ólag is ki lehet fizetni, amennyiben az Országgyűlés később így dönt, de ezt csak a tények kedvéért szerettem volna leszögezni. És egy harmadik kérdés, hogy vajon nagyjából az elmúlt 15 évben… - 2003at jelölte meg Bárándy képviselő úr, hogy onnantól számí tott, hogy a bíráknak emelkedett a jövedelme. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Először is, most azon nagyvonalúan ugorjunk át, hogy 20032010ig önök kormányoztak, tehát akár emelhették is volna a bírák illetményét, de 2010től jelentős reálbérnövekedés van a bírák illetményében, azért, mert az adóelvonás jelentősen csökkent. Önök is tudják, hogy a bírák illetménye, pontosabban egy része abba a felső kulcsba tartozott, amit megszüntetett a 2010ben hivatalba lépő kor mány, tehát reálbérnövekedés nemcsak emiatt, hanem például a gyermekek után járó adókedvezmény miatt is volt a bírák körében. Nyilván a reálbért nehezebb kimutatni, mint a nominális bért, de a reálbérnövekedés bekövetkezett. Igaz, hogy ez mindenkinél bek övetkezett, az azonban nem állítható, hogy a bírák tekintetében semmilyen elmozdulás nem történt. Utoljára 2012ben állapította meg az Országgyűlés, ha jól emlékszem, 391 ezer forintban a bírói illetményalapot, és ez a jövő évtől 431 ezer forint lesz. Tehá t ez az 5 százalék, és erre jön majd rá még további emelés. Tisztelt Ház! A béremelés kérdése nem annyira feketefehér, mint ahogy önök állítják, és úgy gondolom, különösen nem az OBH elnökének róható fel az, hogy az Országgyűlés úgy döntött, hogy kisebb l épésekben növeli a bírósági dolgozók illetményét, de növeli a bírósági dolgozók illetményét, tehát minden területen léphet előre az ország, nemcsak mondjuk, a közszolgálatban dolgozók, hanem a bírósági dolgozók tekintetében is. Köszönöm szépen a szót. (Tap s a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Most Gyüre Csaba képviselő úrnak adom meg a szót. DR. GYÜRE CSABA ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretnék Répássy képviselőtársamra reagálni. Azt gondolom, hogy az ellenz éki pártok nagyon jól tisztában vannak azzal, hogy nem az elnök
