Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 6. kedd (194. szám) - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2015. évi beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vita - ELNÖK: - DR. HANDÓ TÜNDE, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója:
3417 ügyszakunk, amely kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi és alkotmányos kötelezettségek figyelembevételére, naprakészen követik ezeket az iránymutatásokat az ügyszakban eljáró bírók. Természetesen az időszerűség, a gyorsaság nem mehet a minőség rovására. Egy költőt idézek, Pilinszky Jánost, a ki egy publicisztikájában fejtette ki azt, hogy „a valódi cselekvés mindig minőségi, a mennyisége - ha nem is elhanyagolható - alárendelt szerepet játszik”, és teszünk is azért, hogy az ítélkezésünk megalapozott és minőségi legyen. Persze azt tudni kell, h ogy az ítéletek tartalma, az ítélkezési gyakorlat egysége nem az Országos Bírósági Hivatal jogkörébe tartozik, hiszen azért az Alaptörvényünk szerint a Kúria tartozik felelősséggel. Mégis mi magunk is, igazgatási vezetők sokat tehetünk azért, hogy az ítélk ezés minősége megfelelő színvonalú legyen, hogy kiszámíthatóbb legyen a bírói gyakorlat. Ezek első lépése az volt, hogy az ügyteher arányos legyen az egyes bíróságokon, hiszen nagyon fontos a bírósághoz való hozzáférés szempontjából, hogy egy budapesti ügy fél vagy egy békéscsabai ügyfél ugyanannyi időn belül kerülhessen a bírói tárgyalóterembe, ne legyenek különbségek. A Fővárosi Törvényszéken - és most már az látszik, hogy a központi régió egészében - százéves problémát sikerült megoldanunk, hiszen a bírók munkaterhe az országos átlaggal egy szinten vagy az országos átlag alatt van ma már. 2011ben 85 központi képzési rendezvény volt a bírósági szervezetben, 2015ben 300 központi képzést szerveztünk. 2011ben 50en utaztak külföldre a bírósági szervezetből, 2015ben már 200an vettek részt különféle konferenciákon, tanulmányutakon. Kiemeltük a beszámolóban azt is, hogy milyen újfajta vezetési módszereket alkalmaztunk, amelyek eddig csak a versenyszférában voltak ismeretesek, nevezetesen: több területen pályá zatokat írtunk ki, pályázati rendszert vezettünk be, különféle munkacsoportokat, pilotprogramokat indítottunk el, workshopokat rendezünk, konzultációkat, networköket működtetünk különféle szakterületen eljáró bírók vagy igazságügyi alkalmazottak számára. A hogyan a mennyiség, úgy a minőség is mérhető. A bírói döntések minőségének egyik indikátora az is - persze sok más tényező is befolyásolja ezt , hogy vajon az ügyfelek milyen arányban fellebbezik meg a döntéseket, illetőleg hogy a fellebbezett döntések mi lyen jellegűek. Az állapítható meg, hogy ezek a mutatóink is javultak 2011 óta. 2015ben a büntetőítéletek 73 százaléka első fokon jogerőre emelkedett, és a megfellebbezett ítéleteknek egy töredéke, csupán 7,4 százaléka bizonyult megalapozatlannak, került sor ezekben az ügyekben hatályon kívül helyezésre. A civilisztikai ügyeket illetően pedig szinte hihetetlennek tűnik, de 2015ben a peres határozatok több mint 90 százaléka emelkedett első fokon jogerőre. A 2015. év fő feladatai közül feltétlenül ki kell e melnem az elektronikus kapcsolattartás lehetőségének megteremtését, az erre való felkészülést. 2011ben még csak szűk körben voltak ilyen eljárások, az ügyvéd képviselő urak ismerhetik azt, hogy cégbírósági eljárásban régóta működik az elektronikus eljárás . Nos, ezeknek az eljárásoknak a köre 2015ben bővült, illetve felkészültünk egy nagyon széles körű bővítésre a 2016. évet illetően. A jogi feltételeket és az informatikai feltételeket kellett megteremteni, az oktatásokat kellett megszervezni, a tájékoztat ásokat az ügyfelek irányába, a beérkező megkeresések kezelését meg kellett szerveznünk. S a számok azt mutatják, hogy a civilisztikai perekben az elektronikusan érkező beadványok száma ugrásszerűen növekedett; 2013ban, amikor ez még csak lehetőség volt, 3 00 beadvány érkezett, 2015ben már 1600, és 2016 második felében túl vagyunk a hetvenezredik elektronikus beadványon. Ezek az adatok azt jelzik, hogy nagyon is fontos ez a fajta fejlesztés a bírósági szervezetben. Akkor leszünk igazán XXI. századi államsze rvezet, ha a tértől és időtől független kapcsolattartást képesek vagyunk biztosítani a bírósági szervezeten belül is, és ebben képesek vagyunk az államszervezet egy részeként jó példával elöl járni. Ezért is nagyon fontos, hogy amikor az államszervezet fej lesztéséről van szó, az uniós pályázatokról, a bíróságokról se feledkezzenek meg, hiszen ez a repülő már felszállt, nem állhat meg a levegőben, ehhez viszont támogatásra van szükségünk.
