Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 5. hétfő (193. szám) - A szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
3351 decentralizált feladatkörök centralizációját jelenti, hanem az országos hatáskörű feladatok ellátásának racionalizálásár a irányul. Tisztelt Képviselőtársaim! A viták eredményeképpen is világosabbá vált, hogy az NSZFH továbbra is megmarad mint a szakképzéssel összefüggő szakmai feladatok ellátásának egyik fő helyszíne, szereplője. A felnőttképzési szakértői bizottság működés ét, a központi vizsgaszervezést és a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslataira épülő szakmaszerkezeti döntés előkészítését ezután is a szakmai szerv, az NSZFH végzi. Nem központosításra tehát, hanem a feladatellátás észszerűsítésére kerül sor a törvényjavaslat alapján. A változások révén a kijelölt kormányhivatal jelentősebb szerepet kap a szakképzés és különösen a felnőttképzés rendszerében. Az új hatáskörök áthelyezésével lehetővé válik a felnőttképzés teljes rendszerének, valamint a szakmai vizsgarendszernek egy intézmény keretei közötti egységes működtetése és felügyelete. A törvényjavaslat illeszkedik abba a rendszerbe is, amelyet az érettségi vizsgák szervezésében a kormányhivatalok már kialakítottak és mindenki megelégedésére működtetnek; az emelt szintű érettségi vizsgákat megyénként a kormányhivatalok szervezik ugyanis. Ehhez hasonlóan az OKJs szakmai vizsgarendszer működtetése is a kormányhivatal irányítása alá kerül. A vizsgaelnököket és a vizsgabizottsági tagokat a kijelölt kormányhi vatal delegálja, egyúttal végzi mindazokat a kapcsolódó feladatokat, amiket egy OKJs vizsga hatósági jellegű feladatai jelentenek. Így például vezeti a vizsgákhoz kapcsolódó központi nyilvántartásokat, nyilvántartja a vizsgáztatásra jogosultakat és kezeli a vizsgákról készített törzslapokat. A végleges törvényjavaslatban az is egyértelműen látható, hogy a feladatátcsoportosítás az ellenzéki képviselőtársaim erre irányuló kritikáival ellentétben nem elvonja, csorbítja a megyei fejlesztési és képzési bizotts ágok szakmaszerkezeti döntésre, hiányszakképesítések meghatározására irányuló feladatkörét, hanem az adminisztratív jellegű feladatok átvállalásával segíti a bizottságok szakmai munkáját. Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott módosítók révén egy pontos abb és közérthetőbb törvényjavaslat kerülhet a tisztelt Országgyűlés elé, amely alkalmas arra, hogy elfogadásával megvalósuljon a felnőttképzés teljes rendszerének egységes működtetése, valamint az áthelyezéssel érintett, korábban kettős szervezeti struktú rában ellátott feladatokhoz kapcsolódó adminisztrációs terhek jelentősen csökkenjenek. Ezekkel az indokokkal javaslom a tisztelt Háznak, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK : K öszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Kulturális bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Elsőként megadom a szót Gúr Nándor jegyző úrnak, képviselő úrnak, MSZP. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. A szakképzés és a felnőttképzés hatósági feladatainak átadásáról szóló törvénytervezetről beszélünk. De mielőtt erre sort kerítenénk, a szakképzésről és a felnőttképzésről azért mondanék néhány mondatot. Közel hét éve kormányoznak. A szakképzés intézményrendszerében háromnégy éves kifutással kézzelfogható eredményeket lehet elérni. Most, a hetedik év kormányzásának időszakában azt látjuk és azt tapasztaljuk - és nem mi mondjuk, nem a politikai ellenzék mondja ezt, hanem azok a munkaadói körök, amelyek a munkaerőpiacon az igényeiket megfogalmazzák , hogy baj van. Baj van, államtitkár úr, a szakképzéssel. Baj van a szak- és a felnőttképzéssel is, hiszen a munkaadók elvárásaihoz, igényeihez illesztetten a megfelelése k nincsenek rendben.