Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 5. hétfő (193. szám) - A szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
3352 Ez nyilvánvalóan abból fakad, hogy önök először szétzúztak mindent, szétziláltak mindent, olyan helyzetet teremtettek, amelyben, mondhatom nyugodt lelkülettel, lebutították a szakképzést az egyik oldalról, a másik irányból pedig a tová bbtanulási esélyeket csökkentették azok számára, akik úgymond majd a szakgimnáziumok keretei között fognak tanulmányokat folytatni. Meggyőződésem szerint megfontolatlan vagy nem kellő alapossággal megfontolt volt az a tevékenység, amit önök e tekintetben f olytattak. Mutatja ezt az eredménytelenség. Tudja, amikor a szakképző intézmények némelyikében, de mondhatni azt is, hogy sajnos nem némelyikében, hanem fogható sokaságában a 2,5es átlagteljesítménnyel teret lehet foglalni, akkor ott problémák vannak. (21 .00) Nyilván az alapképzésből fakadóan hozott problémák is felütik a fejüket. No, de hát itt sem tették meg azt, amit kellett volna, akár a források felhasználása, kivonása, csökkentése, sok minden egyéb más utat járva, akár pedig a vonatkozásban, ami arró l szólt volna, ami a munkaerőpiac igényeihez való illeszkedéssel párosulna. Felnőttképzés. A felnőttképzés tekintetében egy létező, évtizedes, több évtizedes, működő rendszer szétzilálását tették meg. Ez a RÁKok hálózati rendszere többek között. A regioná lis átképző központoké. A regionális átképző központoké, amelyek egyértelmű és normális kialakult kapcsolati rendszerrel összefonódtak a munka világával és magával az intézményi oktatási rendszerrel is. Érdemes lenne, államtitkár úr, kicsit rátekinteni, bú várkodni, hogy hol tart ma ez a történet, mit csináltak ebből. Soso, azt akarom tehát mondani, hogy mind a szakképzés, mind a felnőttképzés tekintetében nem a hatósági feladatok vonatkozásában, hanem tartalmi értelemben vetten is rengeteg kárt okoztak az elmúlt 67 esztendőben. Ha most a törvénytervezet keretei közötti hatósági feladatok átrendezéséről kezdünk el beszélni, akkor azt kell mondjam, hogy ez a történet nem másról szól, államtitkár úr, mint a hatósági feladatok átcsoportosításon keresztüli konc entrálásáról. Tehát arról szól, hogy hogyan és miképpen lehet végérvényesen úgymond központosítani. Korábban a felnőttképzéshez kapcsolódó hatósági feladatok nem a kormányhivatal keretei között rendeződtek. Hatósági feladat vagy szakmai feladat? Mondok néh ányat abból, ami e törvénytervezet keretei között megjelenik. Például az OKJ keretei közötti szakmai vizsga és vizsgaelnökök kijelölése, hogy mennyire hatósági vagy mennyire szakmai megfontoláson kell hogy alapuljon. Szerintem szakmai megfontoláson leginká bb, nem hatósági típusú kijelölésen. Vagy a központi vizsgaszervezés kérdésköre. Vagy ha nem mást, akkor a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal hatósági feladatainak en bloc kormányhivatalokhoz való átcsoportosítása, vagy az ön által említett megy ei fejlesztési képzési bizottságoknak most már az előbbi képviselői hozzászólásból is visszaigazolódott, hogy ott bizonyos átrendeződéseket, elvárásokat elfogadtak. De hogy a tekintetben az a mozgásszabadság, ami gyakorlatilag egyegy megye, régió vonatkoz ásában a legszakmahivatottabban tudta megfogalmazni a javaslatait, azoknak egyfajta, megint csak keretek közé, egyfajta központosítás irányába való mozdítása mennyire hasznosítja a szakmaiság érvényesülését? Szerintem nem. Szerintem rontja. De megszünte tték a szakképzési megállapodás intézményrendszerét is. Tudja, azt, ami az állam és a nem állami fenntartó között született, ami azért volt szükségszerű, mert egyébként a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési részéből forráshoz ekképpen lehetett hozzáju tni, ha ezek a fajta szakképzési megállapodások adottak voltak. Ez határozta meg, hogy hol, hogyan, milyen finanszírozási keretek mellett történhet, mondjuk, szakképzés. Nem akarom túlbeszélni a dolgot, ezé rt csak azt mondom, hogy mindaz, amit csinálnak e tekintetben, mondja már el nekem, államtitkár úr, vagy nekünk itt, a Parlament falai között legalább, mennyire élvezi, mondjuk, a pedagógusszakszervezet vagy a pedagógus demokratikus szakszervezet támogatá sát. Milyen értelemben és milyen mértékben lett kivitatva velük közösen, és az ő álláspontjaikat mennyire akceptálták és integrálták ebbe a gondolkodásba? Merthogy vélem, azon keretek között azért szakmai hozzáértéssel bíró emberek vannak jelen.
