Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 5. hétfő (193. szám) - A szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - PINTÉR TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3350 pontosítását céloz za azzal, hogy a törzslapok kezeléséhez kapcsolódó hatósági feladatokat is kiveszi az állami szakképzési és felnőttképzési szerv feladatköréből. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a megfogalmazott egységes eljárásrend teljes mértékű megvalósulása célj ából szavazatukkal támogassák az előterjesztést, amelyet a Törvényalkotási bizottság a benyújtott módosításokkal együtt ajánl az Országgyűlésnek elfogadásra. Köszönöm szépen a szót és a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszon y. Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 7 perces időkeretben. Megadom a szót Pintér Tamás jobbikos képviselő úrnak. PINTÉR TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tis ztelt Ház! Erre a törvénymódosításra az ősszel elfogadott 2016. évi CIV. törvény módosítása miatt kerül sor, amely az álláspont szerint hatékonyságnövelésre és minőségjavulásra ad majd lehetőséget. Belekerült viszont egy olyan pont ebbe a törvényjavaslatba , ami ellen elég komoly ellenérveink voltak, és amiket már elmondtam az előző ülések egyikén. Eszerint az MFKBk, vagyis a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslatát a kormányhivatal az NSZFH véleményezése után készítené elő a kormánynak. Álláspo ntunk szerint ez olyan szinten megterhelné a kormányhivatalt, illetve egy olyan vízfejet hozna létre, amely lelassítaná az amúgy is nehezen és döcögősen működő folyamatokat, merthogy ennek a bizottságnak a szakmunkáshiány kezelésére tett javaslatait módosí totta volna, tehát berakta volna a kormányhivatal alá. A Jobbik Magyarországért Mozgalom azt gondolja, hogy érdemi motivációkkal kell előállnunk a diákoknak a hiányszakmákba való jelentkezésének az elősegítésére. Mivel ez az utolsó Törvényalkotási bizottsá gon módosításra került, tehát ez a pont valójában kikerült az egész törvénymódosításból, pártunk ezt a javaslatot támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne felszó lalni. (Dunai Mónika: Nem.) Jelzi, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem államtitkár urat, hogy a kormány részéről hozzá kíváne szólni. (Cseresnyés Péter: Igen.) Megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak. CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági mi nisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elmondhatjuk, hogy a törvényjavaslat szakmai vitája és az azóta folytatott szakmai munka eredményes volt, annak ellenére, hogy a viták során annak fő tárgya sokszor perifériára szorult. A törvényjavaslattal összefüggésben benyújtott módosító javaslatok az általános vitán felvetett pontosítási igényekhez igazodó módosításokat tartalmaztak annak érdekében, hogy a már kialakított szakmai struktúra továbbra is egységes, koherens legy en. Az egyéni képviselői módosító javaslatok, valamint a törvényjavaslat részletes vitáját lezáró bizottsági módosító javaslatok egyértelműbbé tették a javaslatban megfogalmazott és láthatóan megértett célok megvalósulását segítő rendelkezéseket. A javasla tok alapján néhány esetben sor került a hatósági és a tisztán szakmai feladatok elválasztására irányuló rendelkezések kiigazítására, így például megőrzésre kerül az NSZFH szakmai döntéselőkészítő, illetve szakmai vizsgáztatási, vizsgaszervezési feladatköre , ezáltal még inkább láthatóvá vált, hogy a tervezett módosítások illeszkednek a kormány azon terveinek megvalósításához, amelyek a háttérintézmények nem szakmai feladatainak csökkentésére irányulnak. Az általános vita során többen felvetették, hogy a terv ezett lépések a központosítás irányába mutatnak, az állítás azonban a feladatellátás szintjén nem értelmezhető, hiszen a változás nem a
