Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 29. kedd (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatás helyzetéről? című politikai vita - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3072 mutatók alapján, a sor végén kullog, néhán y állam van csak, amely mögöttünk van, az európai uniós országok vagy akár az OECDországok között is. Miről beszélnek itt a vezérszónoki felszólalásokban? A kormánypártok részéről a gyakorlatilag hat évvel ezelőtt már befejeződött szocialista kormányzat h ibáit sorolják, még mindig itt tartunk, hogy az előző kormányzat hibáit sorolják. Azt gondolom, hogy hat év egy olyan időtáv, másfél ciklus, amikor ezen talán már túl kellene lépni. A vezérszónoki felszólalásban a Fidesz részéről a ké t legfontosabb kulcsszó, úgy vettem ki, gyakorlatilag az ingyenétkezés és az ingyenkönyv, ez is a hozzáférés, amit Hoffmann Rózsa elmondott, ezt erősíti. Ugyanakkor elhangzik az életpálya is; kérdés, milyen sikeres életpályáról beszélünk akkor, amikor éven te növeltek 10 százalékot, aztán 2015ben elválasztották a minimálbértől a bérek növekedését, és beszélnek most 15 százalékos minimálbéremelkedésről. Nyilván tudjuk, hogy ha ezt nem választották volna el, akkor most jelentősebb mértékű lenne a pedagógusok bérének növekedése, mint az önök által olyan nagyra tartott béremeléssel. Miről kellene véleményünk szerint sokkal több szót ejteni? Hol a hangsúlya a kormányzatuknak? Az oktatáspolitikának, az oktatásnak hol a szerepe a FideszKDNP kormányzatában? Néhány példa erre, hogy önök - és ez a gyakorlat nyilván - miként kezelik, mennyire mostohagyerekként kezelik ezt a területet: ilyen például az, hogy nincs oktatási minisztérium; ilyen például az, hogy nincs kifejezetten oktatási bizottság, a nevében is csak más odikként szerepel, Kulturális és oktatási bizottság, összekapcsolták ezt más területtel. Nem fordult elő az elmúlt, 2010 előtti időszakban olyan, sőt 2014 előtt, hogy átengedték volna ellenzéknek az oktatás területét. Mindig az egyik legbecsesebb területké nt tartották számon. (10.50) Most az tapasztalható 2014től, hogy ellenzéki elnöklet alá adták az Oktatási bizottságot. Ez valami olyasmit mutat, hogy ez önöknek nem olyan szívügyük, amit kézben, a legszorosabb felügyeletük alatt szeretnének tartani. Nézzü k meg, hogy miként képviseltetik magukat a jelenlegi vitanapon! Én nagyon örültem volna, ha a miniszter úr is tiszteletét teszi az oktatási vitanapon, akár meg is szólal. Nagyon örültem volna, ha a korábbi államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit megjelenik ez en a vitanapon. Nagyon jól jelzi az önök oktatáspolitikáját az is, hogy hova szorul rendszerint a szakmai képviselet, az érdekképviselet, a szakszervezetek. Bár nyilván furcsán venné ki magát, ha az önök páholyában foglalnának helyet, helyénvaló az, hogy n em a kormányzat oldalán, de hogy ennyire kiszorítják, így közelítik meg a szakmai szervezeteket, hogy gyakorlatilag állandóan rátolják őket az ellenzéki pártokra, azt gondolom, az nem helyes. Nem helyes az általában, ha a politikájukról beszélünk, ahogy az ellenzéket kezelik, főleg az oktatás területén. Nézzék csak meg, hogy hány módosító javaslat, hány törvénymódosító született az ellenzék részéről, és önök hányat fogadtak be ebből. Nyilván az ellenzéket is olyan helyzetbe hozzák ezzel, amely nem tud konst ruktív lenni minden helyzetben, sőt semmilyen helyzetben nem tud az lenni. Azt gondolom, hogy egy normális világban egy normális kormányzat nem elsősorban azzal foglalkozna, hogy miként maradjon a hatalomban, és az ellenzéknek sem az lenne a fő feladata, e gy kényszere, hogy mindenáron a kormányzat leváltására törekedjen, sokkal fontosabb lenne az, hogy a saját elvei szerint megnyilvánuljon és aszerint cselekedjen. Ezért van az, hogy például az ellenzéki vezérszónoklatok egyikében már odáig fajult a dolog, h ogy a sötét középkorhoz hasonlítja az önök tevékenységét. Én ezzel nyilván nem értek egyet, és ez nem is ilyen direktben hangzott el, ez lényegesen árnyaltabb volt, de azt gondolom, ez következménye annak, ahogy önök az oktatást kezelik, ahogy kormányoznak . Nagyon sok szempont van, ami alapján a közoktatás helyzetét meg lehetne közelíteni. Ilyen például a finanszírozás. Azt gondolom, hogy erről nagyon sok szó lesz még a ma napon. Ez mindenképpen egy olyan terület, amely talán nem süketek párbeszéde, és a sz ámokban talán egy
