Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 29. kedd (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatás helyzetéről? című politikai vita - ELNÖK:
3073 kicsit előrébb tudunk jutni, ha már az elvekben nem tudunk előrébb jutni. Én is többször fogok még erről beszélni. Az mindenképpen látszik, hogy a magyar oktatási rendszer egy mostoha terület a kormányzaton belül, alulfinanszírozott, a GD Pnek csupán az 5 százalékát vagy még annál is kevesebbet költünk erre. Az oktatásra, a fiatalokra, a jövőre minden költségvetési száz forintból kevesebb mint tíz forintot költünk csupán, holott ezen múlik az ország versenyképessége és fenntartható fejlődé sének a pályája. Felsorolásszerűen mondok néhányat. Az iskolarendszerünk elavult, továbbra is ragaszkodunk a nyolcosztályos iskolához, amit még - tudjuk jól - a szocializmus előttről örököltünk, és ezen a környező országok már sokszorosan túlléptek. Az isk olaszerkezeti változás azt is szolgálná, hogy az alapkészségek elsajátítására nagyobb figyelem jusson, mint most. Azt gondoljuk, hogy ez kulcsfontosságú lenne nagyon sok szempontból, az iskolai teljesítmény vagy akár a munkaerőpiac szempontjából is. Ma túl gyorsan és túl felszínesen akarjuk megtanítani a gyerekeket írni, olvasni, számolni, fogalmazni, és még sorolhatnám. Ehhez persze olyan tankönyvekre és tananyagra lenne szükség, amely a XXI. század kihívásaira készíti fel a diákokat. A jelenlegi NAT kompl ett tudástárat szeretne a diákok fejébe ültetni, számos alkalommal volt erről szó, ehelyett meggyőződésünk szerint a kompetenciákat, készségeket kellene erősíteni. Szükség lenne egyéni fejlesztésekre, kiscsoportos foglalkozásokra, a megfelelő módszer megta lálására. Beszélhetünk az autonómia hiányáról az oktatás rendszerén belül. Elég csak megnézni, hogy mennyi igazgatói hely van, ami betöltetlen. Nagyon sok tanár, aki esetleg alkalmas lenne iskolaigazgatónak, azt látja, hogy bábként lenne ott az intézmény é lén, ezért egyre kevesebben vállalják azt, hogy ebben az autonómiájától megfosztott rendszerben szerepet vállaljanak. Szükség lenne a pedagógusképzés megújítására, az alternatív iskolák szerepének a növekedésére, de legalábbis nem a visszaszorítására. Szük ség lenne a neveléstoktatást segítő munkatársak megbecsülésére. Bár államtitkár úr megszólalásában is elhangzott, hogy erre fordítanak, de azt gondoljuk, hogy nagyon későn és nagyon keveset ahhoz képest, hogy mekkora munkát végeznek. Ilyen időtávban már s zembe kellene nézni a szabad iskolaválasztás következményeivel is. Azt látjuk, hogy egyértelműen növeli a különböző társadalmi csoportba tartozó diákok elkülönülését, egyértelműen növeli a szegregációt. A jobb módú középosztálybeli szülők szabályosan elmen ekítik a gyerekeiket a rosszabbnak tartott iskolából. A kistelepülések iskolái elnéptelenednek, és sorolhatnánk még ezeknek a következményeit. Nagyon érdekes volt az egyik vezérszónoki felszólalásban a 2010 előtti rendszer egyházi iskolákhoz való viszonyul ásának a taglalása, az, hogy hátrányosabb helyzetbe kerültek az egyházi iskolák. Most ennek a fordítottja az igaz. Gyakran mondjuk, hogy a 2010 előtti rendszerhez képest a mostani átesett a ló túlsó oldalára, most éppen a fordítottja fordul elő, mint ahogy azt gondoljuk, hogy az államosítás, a központosítás is pontosan az ellenkezője annak, ami 2010 előtt történt. Az egyensúlyt kellene megtalálni a két rendszer között, mert az ekkora kilengések semmiképpen nem az előrehaladás irányát jelzik; többet haladunk oldalra, mint előre. Érdemes szót ejteni a szakképzés területéről is, arról, hogy mennyire kiszolgáltatott ez a terület, mennyire szalagmunkásokat képez, a diákoknak mennyire lehetetlen átképezni magukat egy másik területre. S az egyik legfontosabb terüle t, amiről legvégül szólnék, az a folyamatos változások, változtatások. Ha egy előre megtervezett rendszer szerint működne minden, és nem folyamatosan kísérleteznének diákokon, tanárokon, nem változtatnának mindig valamin, akkor könnyen lehet, hogy a rendsz erből hiányzó nyugalom, biztonság és kiszámíthatóság megjelenne és előrébb mozdulna a teljes rendszer. Köszönöm. ELNÖK :
