Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 29. kedd (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatás helyzetéről? című politikai vita - HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: - ELNÖK: - HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3052 Ami az oktatási rendszer szempontjábó l viszont nagyon fontos, hogy egy ilyen bizonytalan jövőre vagy nem is bizonytalan, általunk nem ismert jövőre vonatkozóan kell olyan oktatási rendszert, olyan oktatási struktúrát kialakítanunk, amiben aztán az ebből kikerült tanulók majd boldogulni tudnak . Ha meg kell fogalmazni azt, hogy mit várunk el az oktatási rendszerünktől, akkor nagyon nehéz feladat előtt állunk. Ha ezt a feladatot egyszerűsíteni akarjuk, és nem akarunk hibát elkövetni, akkor valószínűleg ez valahogy úgy hangzik, és egyébként ez egy becseng az OECD megfogalmazásával, hogy azt kell tudnunk az iskolában elérni, hogy a gyerekeink megértsék azt, elfogadják azt, hogy meg tudnak tanulni különböző dolgokat, ezt a tudást tudják alkalmazni, és életük során ezt bármikor meg tudják tenni, hiszen a tanulási folyamat nem ér véget azzal, hogy az iskolát elvégeztük és kikerültünk az iskolából. Arról, hogy a körülöttünk lévő világ bonyolultsága, társadalmi rendszereink, technológiáink milyen gyorsan változnak, azt gondolom, hogy itt ebben a körben err ől nem kell beszélni. Vannak olyan ügyek, amik két éve nem léteztek, ma tematizálják az életünket; olyan technológiák jelennek meg, amikre néhány évvel ezelőtt úgy tudtuk, hogy nem lesz releváns, majd valamikor száz év múlva, ezek ma pedig itt vannak, és e zeket a technológiákat valamilyen módon kezelni kell. Ha meg kell határoznunk azt, hogy melyek azok a fő kritériumok, amelyek egy eredményes oktatási rendszert meghatároznak, akkor szeretnék hivatkozni McKenzienek egy 2007es és egyébként azóta nagyjából alapműnek tekintett tanulmányára, ami azt mondja, hogy sok minden más mellett, de a három legfontosabb eleme közül egy jó iskolának elsősorban a jó képességű tanár. Gondolom, ezzel nem mondtam senkinek újat, hiszen jó képességű, elhivatott tanárok nélkül a z iskolarendszer nem jól működik. A második a tanárok módszertani felkészültsége. Nem fontos a módszertanra helyezni a hangsúlyt, hiszen az adott diszciplínaismeret feltétel, de az, hogy milyen módon tudjuk ezt a tudást a gyerekeink irányába megjeleníteni, egy nagyon fontos kérdés, egyre fontosabbá válik, ahogy egyébként változik a körülöttünk lévő környezet. A harmadik, és ez az, ami, azt hiszem, hogy az egyik kulcseleme minden oktatási rendszernek, így különösen a magyarnak, ami nem tipikusan ezt helyezi előtérbe: az egyenlőség, az egyenlő oktatás, szemben a méltányos oktatással. Elnézést ezért, angolul jobban hangzik, ez az equality instead - vagy versus - equity, tehát nem mindenkinek azonos mértékű támogatásra van szüksége az iskolában, hanem mindenkine k olyan mértékű támogatásra van szüksége, hogy a képességeit figyelembe véve, de ugyanazt a célt tudja elérni, ugyanúgy tudjon viszonyulni a körülöttünk lévő világ dolgaihoz. Tulajdonképpen az oktatási rendszer alakítása ennek a három fő szempontnak a figy elembevételét fogja követni. Ha egy nagyon rövid értékelést kell tennünk a jelenlegi helyzetet illetően, én csak két dolgot szeretnék kiemelni, nagyon sok mindent el lehetne mondani, de két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik tulajdonképpen a tudással kapc solatos, azzal a tudással, amit az iskolában szerzünk. Említenék egy példát, csak azért, hogy itt a volt műszaki hátteremet egy kicsit próbáljam meg pozicionálni. A szegedi egyetemen tettek föl egy zhkérdést informatikus hallgatóknak, jó gimnáziumból odak erült informatikus hallgatóknak, hogy mi a másodperc definíciója. Sok mindent lehet mondani, hogy mi a másodperc: az órák mutatója, az egyet arrébb megy, atomóra, üt egyet az ingája. Vagy lehet elmondani azt, hogy ez milyen céziumatom 133as izotópjának ké t energiaszint közötti változásakor kibocsátott energiahullám hullámhosszának valahányszorosa. Szóval, sok mindent el lehet mondani, de amit erre írt a hallgató, na, azt nem. Ő azt írta, hogy az egy másodperc konkrétan egységnyi utat 3,6 méter/szekundum se bességgel egységnyi idő alatt tesz meg. (9.10)
