Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 29. kedd (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatás helyzetéről? című politikai vita - HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: - ELNÖK: - HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3053 Ez nem azért nem jó, mert nem jó, hanem nincs értelme, tehát egyszerűen értelmetlen dolgot írt le egy jó gimnáziumból származó, műegyetemre járó hallgató. Tehát ez azt jelenti, hogy gondjaink vannak ezzel - ez az egyik. A másik kérdés, amivel szembesülünk, az, hogy hol is szerezzük meg ezt a tudást. Ha megnézzük az Oktatási Hivatal kompetenciamérésének az eredményeit, és azt gondolom, önök ezt szokták tanulmányozni, egyébként egy nagyon jó mérés, nagyon sok mér ésünk van, PISA, TIMSS, PIRLS, de van az Oktatási Hivatalnak egy saját mérési rendszere, ez egy kompetenciamérés, ahol matematikából, szövegértésből nézzük meg minden hallgatónak iskolatípusonként a kompetenciáit. Ez a kompetenciamérés azt mutatja, hogy tu lajdonképpen az, hogy ennek a szintje hogyan változott - kicsit csökkent, kicsit nőtt , egy tény, ez látszik az eredményekből. Ami a nagyobb probléma, hogy van egy erőteljes szakadék az eredményekben a fővárosi és a nagyvárosi iskolák és az összes többi k özött. Ez azt mutatja, hogy a tudáshoz való hozzáférés nem biztos, hogy ugyanolyan, attól függően egyébként, hogy hol járunk iskolába. Ez az a harmadik elem, tehát a méltányosság, illetve az egyenlő támogatás. Ezek azok, amikkel a rendszerünkkel szemben sz embesülünk. Hogyan látjuk ezt a rendszert belülről? Az elmúlt időszakban nagyon sok vélemény jelent meg az oktatási rendszerrel kapcsolatban. Szeretnék mindenkit emlékeztetni a valamikor februárban végrehajtott… - 2 ezer iskola tanárait kérdeztük meg arról , hogy hol látják az iskolai rendszerrel kapcsolatos problémákat. Megjelent nagyon sok vélemény, a pedagógusszakszervezet 25 pontja, a civil szervezetek különböző véleményei, ezeket mind figyelembe véve összeraktuk, hogy tulajdonképpen hova is kapcsolódna k ezek a problémakörök, és ezekből az jött ki, abszolút visszaigazolva azt, amit a bevezetőben mondtam, miszerint jó tanár nélkül nincs jó iskola, az ügyek jelentős része a tanárokkal kapcsolatos, a tanárok tudásával, jóérzésével kapcsolatos ügyeket jelent i. A második - és megint visszaigazoljuk azt, amit említettem - a tartalmi kérdésekkel, főleg tartalmimódszertani kérdésekkel kapcsolatos megjegyzések voltak, és a harmadik helyre szorult az iskolák működtetésével kapcsolatos kérdéskör. Ezeket dolgoztuk f el az elmúlt időszakban. Nem akarnék ennek a részleteiről túlzottan sokat beszélni, hiszen erről nagyon sok szó volt itt a parlamentben is, illetve különböző egyéb fórumokon. Ami a köznevelési kerekasztal - és ez indokolta a létrehozását - elé került, gyak orlatilag minden ilyen típusú kérdés. Itt gyakorlatilag az egyes, legtöbb pontszámot kapott vagy legtöbbet említett ügyek a tanulói óraszám, a tanulói különbség csökkentése, a pedagógusóraszámok, az intézmények önálló gazdálkodási joga, a pedagógusminősít ési rendszerrel kapcsolatos felvetések, a különböző pótlékok, adminisztrációs terhek, egyes munkavállalói csoportok jövedelmi viszonyainak a kérdései, tankönyvekkel kapcsolatos kérdések, tehát ezek voltak azok, amelyekkel az elmúlt időszakban foglalkoztunk . Erre jött létre, ahogy említettem, a köznevelési kerekasztal, ami alapvetően ezeket az ügyeket négy témakörbe sorolta, elsősorban a gyermekek tanulói életútjával kapcsolatos ügyeket vizsgálta egy munkacsoport, a pedagógusok szakmai stratégiájával kapcsol atos kérdéseket egy másik, egy sor szervezeti ügyet kezeltünk, illetve különböző tartalmi kérdéseket, tehát idetartozik a Nemzeti alaptanterv és egyéb más. Itt olyan más kérdések merültek fel, mint a digitális kompetencia, különböző módszertani kérdések, a z esélyegyenlőség, tehetséggondozás, lexikális tananyag, képesség, készségfejlesztés, kompetencia, végzettség nélküli iskolaelhagyás kérdései. Tehát ezek azok az ügyek, amelyek bemenetként megjelentek az elmúlt időszakban, de persze megjelentek a különböz ő szervezeti kérdések is, legyen itt szó az állami iskolafenntartóról, a működtetés kérdéseiről, hogy néz ki az irányítás rendszere, az Oktatási Hivatal, Oktatáskutató Intézet, pedagógusképzés, pedagóguselőmeneteli rendszernek a problémái - ezekkel foglal koztunk. Hova jutottunk, és hogyan látszik egyébként ez az egész rendszer kívülről? Szeretnék néhány, alapvetően megkérdezésen alapuló statisztikát említeni. Az egyik ilyen kérdés az volt, hogy hogyan ítéli meg a lakosság a felsőoktatás, illetve a köznevel és helyzetét. Tulajdonképpen ez egy közepes
