Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - Napirend utáni felszólaló: - ELNÖK: - MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik):
3041 A késlekedés, a kreativitás hiánya, a politikai adokkapok, a tehetségtelen emberek virágzása, a szakmaiatlan kinevezések már eddig is jelentős károkat okoztak a városnak. Nincs több idő. A múltat már nem tudjuk megváltoztatni, de a jöv őt még befolyásolhatjuk. A sikerhez a feltételek, úgymint a kedvező gazdasági környezet, a fejlesztési források, a kormányzati figyelem és támogatás, továbbá az infrastrukturális fejlesztések folytatása, rendelkezésre állnak. Hogy tude élni a kínálkozó le hetőséggel a város, az már csak alapvetően a város lakói által közvetlenül megválasztott vezetőinek alkalmasságán, felkészültségén múlik. Modern város akkor lesz ismét Salgótarján, ha most nem szalasztja el a lehetőségeit. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELN ÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Mirkóczki Ádám képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „1956. november 18. Bydgoszcz” címmel. Megadom a szót képviselő úrnak. MIRKÓCZKI ÁDÁM ( Jobbik ): Köszön öm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A napokban volt alkalmam egy nagyon örömteli és nagyon hálás lengyelországi meghívásnak eleget tenni, amelynek apropóját az 1956os forradalom és szabadságharc és a lengyel ’56os esemé nyek 60. évfordulója adta. A lengyelmagyar közös történelemről oly sokat beszéltünk már, beszélünk is folyamatosan, szerencsére egy nagyon élő és nagyon szoros kapcsolatról van szó, azonban ha az 1956os események kerülnek szóba, akkor szinte mindig és ki zárólag csak Varsó és csak Poznań jut mind a magyarok és sok esetben a lengyelek eszébe is. (22.30) Amiről én most szeretnék beszélni, az egy egészen más helyszín és egy picit más időpont, mint az október 23át megelőző magyar vagy éppen lengyel események dátuma. A helyszín Bydgoszcz városa, a dátum pedig 1956. november 18. Ezen a napon vagy erre a napra már egy nagyon komoly feszültség és nagyon komoly indulatok halmozódtak fel és gyűltek össze Bydgoszcz városának és lakóinak lelkében, és egy vasárnapi nap on 60 évvel ezelőtt egy elsőre talán békésnek induló demonstrációra került sor a városban, amelynek a békés jellegének elvesztését talán a lengyel kommunista karhatalom, a belügyi erők és a lengyel kommunista vezetés alatt álló hadsereg túlzott és aránytal an jelenléte tette azzá, amivé vált. Ekkorra a lengyelek is értesültek a magyar szabadságharc és forradalom vérbefojtásáról, és ez ellen is tiltakoztak, éltetve a magyar szabadságharcot, a magyar forradalmárokat és természetesen a demokráciát és a szolidar itást, és éppen ezért felvonultak a városban egy olyan helyszínre, amelyről talán keveset tudnak, egy zavaróállomás helyszínére, a Dabrowskidombra. Ilyen zavaróállomásból 250 volt Lengyelországszerte, és ez egyfajta szimbóluma és jelképe volt a kommunist a diktatúrának. Ezen zavaróállomások célja és feladata nem más volt, mint Lengyelországban is elvágni a lengyel népet az igazság hangja elől, vagyis a Szabad Európa Rádió és minden más olyan csatornának a zavarását tette, illetve lehetetlenítette el, amely az igazságról és a tényekről beszélt. Ezen a dombon a lengyel tiltakozók végül minden indulatukat és tiltakozásukat kiadva megostromolták ezt a zavaróállomást és a hozzátartozó épületeket, felgyújtották és ledöntötték azt. A helyszín szimbolikus volt, a D abrowskidomb, amely egy olyan személyről van elnevezve, aki lényegében a lengyel himnuszt írta, és ezzel a hatalmas tömeggel akkor nem tudtak mit kezdeni, és ha csak rövid időre is, de ebben a városban is győzött az igazság, és hangot adtak a lengyel bará taink tiltakozásuknak és szabadságszeretetüknek, illetve magyarszimpátiájuknak. Ezután természetesen nem maradt el a megtorlás sem. Borzasztó mértékű ítéleteket hoztak olyan körülmények között, amelyeket lényegében szinte csak gyilkosok érezhettek addig, és nagyon sokakat nagyon sok évre bebörtönöztek.
