Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3002 Ezek a szolgáltató cégek, ezeknek a fe ltárása nyilvánvalóan egy fontos feladat, és azért fontos, mert láttam most is, hogy leállított, azt hiszem, pont Kis Miklós Zsolt államtitkár úr egy kiírt pályázati rendszert azért, mert felmerült ott a visszaélés lehetősége, hogy ennek a társadalmi monit oringjára, arra, amit Hadházy képviselőtársam csinál, rettenetesen szükség van. Csak ezt nem egy ellenzéki képviselőnek kellene megcsinálni, mert ott az objektivitást önök talán joggal kérdőjelezik meg. De alapvetően önöknek lenne a feladata, hogy a lehető legtöbb ilyenre fényt derítsenek és rámutassanak. Ezért kellene, hogy például Farkas Flórián képviselőtársunk már régen ne üljön itt, hanem valahol másutt üljön. Nyilvánvalóan nagyonnagyon sok… Mikor megnézzük ezeket a különböző eseteket, lehet mondani k onkrétan a rossz példákat. Pócs képviselőtársam nagyon hangoskodik itt és lelkesen kiabál be. Például, ha megnézzük azt az ESZOSZt, ami az ön polgármestersége alatt a polgármesteri hivatal címére lett bejelentve, és 2,6 milliárd forintot adtak oda egy oly an cégnek, ami akkor alakult jóformán, és az előző évben nem volt forgalma, akkor ezek joggal vetik fel a bölcs döntéshozás kérdését. Vajon szabad volt odaadni egy cégnek, amit akkor alakítottak, 2,6 milliárd forintot úgy, hogy bottal üssék a nyomát? Nyilv ánvalóan ezek azok a döntések. Nagyonnagyon sok turisztikai fejlesztésről lehet most elmondani sok mindent. Rakamaz most az egyik ilyen zászlóshajótelepülés Magyarországon, ahol a buta és fenntarthatatlan fejlesztési politika odatett egy halom pénzt úgy, hogy annak soha nem lesz olyan eredménye, ami el tudná tartani magát, és munkahelyeket tartana fenn. De ott van Tiszafüred esete, ahol 6,6 milliárdot szántak a Tiszató kotrására, hogy a turisztikai célokat meghagyják, majd a kivitelező a tómederbe összeh almozta ezt az egész kupacot, és fogta magát a víz, mit csinált vele: két éven belül visszamosta az egészet a mederbe. 6,6 milliárd ment el. Azok az emberek, akik részt vesznek ennek a monitorozásában, és nem veszik észre az ilyen jellegű szakmaiatlanságok at, nyilvánvalóan előbb vagy utóbb felelősséget kell hogy vállaljanak ezekért a döntésekért. Az, mikor Poroszlón egy fideszes önkormányzati vezető, egy polgármester megcsinál egy jó fejlesztést, és az első évtől kezdve 150 milliós forgalmat bonyolít, és az egyik legfontosabb települési marketingeszköz lesz, az ökocentrumról beszélek, ez egy jó példa. Mikor ettől 8 kilométerre csinálnak egy használhatatlan kerékpároskilátót ugyanennyi pénzért Tiszafüreden, az egy rossz példa. Hogy lehet az, hogy a döntéshoz ás nem szűri ki, hogy az egyiknek mi a létjogosultsága, és a másiknál mi az, ami teljesen alaptalanná teszi? Az, hogy a döntéshozásban a kormányzat és a kormánytisztviselők és köztisztviselők fejlődőképessé tudjáke tenni ezt a döntéshozási rendszert, kére m, nézzék el nekem, de alapvetően szkeptikus vagyok, hiszen alapvetően a bölcsesség megszerzésére idáig lett volna szükség, de hát mint tudjuk, a tapasztalat olyan dolog, amire akkor tesz szert az ember, miután szüksége lett volna rá, mert ezek a források, mint arra Hadházy Ákos képviselőtársam rámutatott, jelen pillanatban nagymértékben nemcsak a Fideszkormányzat munkája eredményeként, hanem azt megelőző megalapozottsággal a társadalom szétszakadását eredményezték, és nagyon sok esetben olyanokat juttatta k versenyhelyzetbe, akiknek így a természetes versenyben már örökre lépéselőnyük lesz. Ezért nagyonnagyon sokat is ártottak. Arról kell beszélnünk, hogyan tudunk ezen pozitívan változtatni, és bízom benne, hogy a maradék 50 másodpercemben erről még lehető ségem lesz eszmét cserélni. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Most Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. T isztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Megszólított, és hazafiasságtól duzzadó mellkassal azt mondta, hogy mert hát Magyarország feleannyit költ oktatásra nemzeti össztermék arányában, mint Hollandia. Nagy szerencsénk van, hiszen az Európai Unió
