Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - DR. VITÁLYOS ESZTER ZSUZSANNA, a Miniszterelnökség államtitkára: - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
2999 kérdésekről. Én is azt gondolom, hogy nagyonnagyon fontos stratégiai kérdésekről kell hogy szót ejtsünk. Miután szeretnék a konstruktivitás talaján maradni, ezért, ha megengedik, akkor úgy kezdeném a felszólalásomat, amit , gondolom, államtitkár úr kiválóan ismer, hogy felhozom a burgenlandi példát. Burgenland - képviselőtársaimnak mondom, akik kevésbé ismerik - Ausztria SzabolcsSzatmárBereg megyéje, tehát a legkeletibb része, legelmaradottabb megyéje még 1995ben, egy ol yan rész, amelynek gyakorlatilag az elmaradottsága a jövedelmekben is tükröződik, egy átlag burgenlandi feleannyit keres, mint egy bécsi polgár. Pontosan, majdhogynem fillérre annyi pénzt kaptak fejenként az Uniótól, mint Magyarország. Ezt úgy vehették igé nybe, hogy nagyjából ott az egy főre eső összeg 48004900 euró volt, Magyarországnak egy picivel több, tehát jobban kellett volna gazdálkodni, és nagyjából ez a 280 ezres tartomány ennek a pénznek a felhasználásával az elmúlt évtizedben nagyjából megkétsze rezte az ott élőknek a jövedelmét. Harald Ladich úr, a burgenlandi irányító hatóság nemzetközi kapcsolatokért felelős illetékese, illetve Barta Balázs ügyvezető a Pannon Gazdasági Hálózatból készített el egy tanulmányt ennek a példának a megismertetésére. Ez azért fontos, hogy minél több képviselőtársam megismerje, mert gyakorlatilag, tudom, hogy hihetetlen Magyarországon, mint ahogy Micimackó is azt hitte Róbert Gida miatt, hogy csak úgy lehet közlekedni a lépcsőn, hogy kopog a feje a lépcsőn, a magyar kép viselők is azt gondolják, hogy az EUs támogatás arra van, hogy el lehet lopni. Nem, ezt lehet a társadalom hasznára is fordítani, és erre például tipikusan jó ez a… - hadd mondjam el Burgenlandnak a konkrét indikátorait. Nem volt felsőoktatás az egész rég ióban. A felsőoktatás innovációs képessége és exportrészaránya nagyon alacsony volt. A munkaerő képzettsége elmaradt a kívánatostól. Turizmusban gyakorlatilag nem volt érdemi bevétel, és erőteljes északdéli fejlettségi különbség volt, tehát nagyon egyenet len volt a fejlődés. Amiket elsőként prioritásba tettek, hogy hova tegyék az EUs pénzeket. Első prioritás volt a kutatásfejlesztés és innováció. Ez az, amit Magyarországon lecsökkentettek, és annak is egy jelentős része ellopásra kerül. A második kérdés - azt hiszem, ezt az önök kormánya is a prioritások között kezeli - a vállalkozások nemzetköziesítése, tehát hogy külföldre is tudjanak termelni. A harmadik prioritás - szintén nagyon rossz eredményekkel - az oktatás és képzés volt. Ugye, minden bizonnyal Rétvári államtitkár úr hosszan tudna erről beszélni, de ugye, tényszerű, hogy kb. feleannyit költünk GDParányosan az oktatásra, mint mondjuk, Hollandia. És nyilvánvalóan ez hatással van a versenyképességünkre is. Ugyanakkor össze lehet hasonlítani a gazda sági eredményeket. Ezenkívül a turizmus és a fenntartható energetika volt még a kiemelt terület. Mára érdekes, amit meg kell tudni, hogy minden nyolcadik munkahely közvetve vagy közvetlenül európai uniós programhoz kapcsolódik. Évente folyamatosan ezer főv el növekszik a munkaerőpiaci igénye a vállalkozásoknak, és a 200713as időszakban 10 százalékkal növekedett a gazdasági teljesítménye a tartománynak, és minden egyes európai uniós euró 2,3szeres befektetést generált a gazdasági magánszektorból. Levonta a két kutató a tapasztalatokat, hogy mik azok a tanulságok, amiket figyelembe kell venni, amikor uniós fejlesztésekről beszélünk. Az első a volt, hogy stabil intézményrendszer. Na hát, Magyarországon mindenről beszélhetünk, csak erről nem, hogy stabil lenne az intézményrendszer, évente átalakítják nemcsak az engedélyező hatóságokat, de újraszabnak lassan minden jogszabályt. A termékdíjas törvény hetedjére volt itt a parlament előtt a múlt héten. Ez nem jogbiztonság, tehát nyilvánvalóan ez nincs meg. Stratégi a és a pályázati kiírások közötti kapcsolat, és gyakorlatilag a lakossággal való együttműködés: itt azt lehet mondani, hogy a kormányzat diktál, a lakosság alkalmazkodik, és
