Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
2825 Nagyon szépen köszönöm. Üdvözlöm önöket, jó estét! Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMP, parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A miniszterelnök közelmúltbeli kijelentései után azt hittük, hogy a kormány, miután belátta, hogy rossz irányba kormányozta az országot, irányt változtat. Az elmúlt napok, hetek azonban megmutatták, hogy nem ez történi k. A kormány nem állt a munkavállalók oldalára, egyszerűen csak rájött, hogy már nem nyerheti meg a lefelé tartó bérversenyt, ahogy Varga Mihály is mondta, már nem nálunk a legolcsóbb a munkaerő. A kormány tehát láthatólag fájó szívvel, de feladta a küzdel met, hogy Európa legrosszabbul fizetett dolgozói legyenek a magyarok. (Cseresnyés Péter: Jaj, istenem, ilyen hülyeséget!) Ehelyett most másban akar első lenni, másban akar kedvező feltételeket teremteni a külföldi nagyvállalatoknak. A kormány úgy döntött, hogy beszáll a lefelé tartó adóversenybe, és adóparadicsomot csinál Magyarországból. (Dr. Szél Bernadett: Így van!) A tegnap végződött bértárgyalások és a megszületett bérmegállapodás világosan megmutatták, hogy a kormánynak esze ágában sincs megoldást ad ni a kivándorlásra és a munkaerőhiányra, esze ágában sincs az alacsony bérekkel vagy adókkal és állami támogatásokkal idecsábított multik helyett a magas hozzáadott értékre és a hazai erőforrásokra, oktatásra, egészségre, zöldgazdaságra építeni a versenyké pességet. A bértárgyalások eredményeképpen a minimálbér nettója 11 ezer forinttal, 85 ezer forintra nő, azaz még jövőre sem éri el a létminimum egyébként 2015ös 88 ezer forintos összegét, alatta marad. (Dr. Szél Bernadett: Így van!) Jövőre sem lehet megél ni a 8 órában minimálbéren dolgozónak. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói járulék csökkentését is figyelembe véve közel 15 ezer forinttal nő egy minimálbéres dolgozó teljes bérköltsége. És mivel a nagyvonalú társaságiadócsökkentés a mintegy félmillió válla lkozásból csak a legnagyobb 1200at érinti, ezért a dolgozók 75 százalékát foglalkoztató kis- és középvállalkozások terhei jelentősen megnőnek. Nagyon sokan, mint ahogy ezt most már szakértők is jelzik, nagyon sok kis- és középvállalkozás ezt nem fogja tud ni kigazdálkodni, és rajtuk sajnos ez az 1 százalékos nyereségadócsökkenés nem fog segíteni. Vagyis mindezek eredményeképpen nem kerül sor nagyarányú béremelésre, a minimálbér nem emelkedik a létminimum fölé jövőre sem. Ráadásul a minimálbér fölött nem nö vekszik automatikusan a bér, a munkáltatói járulékok csökkentése ugyanis a munkaadóknál csapódik le, így ők döntik el, hogy emelike a dolgozók bérét. De az a valószínűbb, hogy a járulékcsökkentésből próbálják majd fedezni a minimálbéres dolgozók nagyobb b érköltségét. A minimálbér és garantált bérminimum növelése ugyan a többi bérkategóriában is egy idő után felfelé nyomhatja a béreket, de ez akár több évig is elhúzódhat, amíg újabb tízezrek hagyják el az országot. Ez a bérmegállapodás tehát biztosan nem tu dja megállítani az elvándorlást. A versenyképesség nem növekszik, hiszen a kormány a munkaerő képzésébe való befektetés helyett megint a külföldi nagyvállalatoknak ad egy közel 150 milliárdos ajándékot. A társasági adó egykulcsossá tétele és 9 százalékra c sökkentése csak annak az alig több mint ezer nagyvállalatnak kedvez, amelyek már eddig is sok támogatást tehettek zsebre. A kieső költségvetési bevételek forrást vonnak el az oktatástól, egészségügytől, vagyis azoktól a területektől, amik Magyarország hoss zú távú fejlődésének alapjait jelentik, és amik valóban versenyképessé tudnák tenni a gazdaságot. A kis- és középvállalkozások pedig újabb versenyhátrányba kerülnek a már így is jelentős erőfölénnyel bíró külföldi nagyvállalatokkal szemben. Az LMP szerint a bértárgyalások eleve rossz pályán mozogtak, a kormány szűkre szabta a mozgásteret. Ha igaz az, hogy a felek elmentek a falig, akkor azt is mondhatjuk, hogy a falat a kormány húzta fel. A tárgyalásoknak ugyanis nem arról kellett volna szólniuk, hogy a kis ebbik vagy a nagyobbik rossz közül az egyiket választva kompenzálják a vállalkozásokat a béremelésért. Arról kellett volna beszélni, hogy hogyan lehetne egy olyan igazságos adórendszert létrehozni, ami nem
