Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK:
2824 hogy egyáltalán nem látták a szüleiket dolgozni, nem látták azt, hogy elmennek munkába. Ezért kellett a közmunkaprogramot bevezetni. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyű lés alelnöke foglalja el.) Tehát aki a közmunkaprogram ellen beszél, az valójában, én úgy gondolom, hogy egy óriási társadalmi vakságról árulkodik, mert erre hallatlanul nagy szükség volt. A nagyon nagy baj az, hogy a közmunkából, mivel ezek már idősebb em berek és sajnos szakképzettség nélküli emberek, az átvezetés az értékes munka világába nemcsak hogy nehéz, hanem sok esetben lehetetlen. Ráadásul itt arról is szó van, hogy 2010 óta óriási lépéseket tettünk meg, Görögországban pedig, amit említettem, csökk ent az átlagbér, nőtt a munkanélküliség, mi ellentett folyamatokat hajtottunk végre. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Egész más volt ’10ben.) Most akármit bólogatnak az ellenzéki képviselők, ezt a nagy hitelminősítők is visszaigazoltá k, amelyek először még szkeptikusak voltak a magyar gazdaságpolitikával szemben, majd elkezdték sorra igazolni, hogy ezek távlatos lépések, ezek komoly lépések, megalapozott lépések, és ezekre építeni lehet. A 2010es helyzetben államcsőd széléről kellett visszarángatni az országot. Most úgy gondolom, hogy egészen kegyelmi helyzetben vagyunk - akármennyire is tiltakoznak ilyen szavak ellen - a magyar munka világával kapcsolatosan. Erről szóltak egyébként a minap lefolytatott és rendkívüli eredménnyel járó bértárgyalások a kormány, a munkaadók és a munkavállalók között. Nagyon érdekes, én nem tudom, azt hiszem, a Népszava azért önöket, szocialistákat képviseli, ők tiltakoznak a béremelések ellen érdekes módon (Gőgös Zoltán: Elgurult a gyógyszered? Rosszul va gy?) , és a munkaadók világát képviselik, és meg kell mondanom azt is, hogy aki figyelte a pénteken fiaskóval véget ért háromoldalú bértárgyalásokat, ott azért az hangzott el, hogy Varga Mihály miniszter úr fölfüggesztette a tárgyalást, azt mondta, hogy akk or feltehetően a munkaadók nélkül kell megállapodni. Ezzel szemben minimális engedményekkel sikerült a háromoldalú megállapodást tető alá hozni. Tehát itt látható, hogy van egy felelőtlen kormányzás, ami mindenáron osztogatni akar, és van egy felelős kormá nyzás, amely addig nyújtózkodik, ameddig a takaró ér (Gőgös Zoltán: Aki meg mindenáron lopni akar!) , és amikor lehetőség nyílik komoly lépések megtételére, akkor azonnal megteszi ezeket a lépéseket. Két mondat még ezzel az eszmei megalapozással kapcsolatba n. Kereszténydemokrata, keresztényszociális képviselőként, politikusként én a jó munkát tartom kifejezetten pozitív iránynak, és a jó munka érdekében rengeteg lépést tett a kormány és tesz a kormány. Ilyen lépés például az, hogy az EUs források 60 százalé kát a kis- és középvállalkozások számára biztosítjuk. Ez egy hihetetlen mértékű hozzáadás a kis- és középvállalkozások innovációja, megújulása és fejlődése számára. A ’17es és azutáni rendkívüli mértékű minimálbéremelést és a kötelező bérminimum emelését ugyanennek az eszmének a megvalósulása érdekében hozzuk meg, ami majd magával hozza az átlagbérek jelentős mértékű emelését is. Az, hogy innovációra, amit Gyöngyösi képviselő úr emleget, az elkövetkező években 700 milliárd forintot költünk, soha nem látott mértékű összeget. Az, hogy a magyar munka és gazdaság jelenlegi és jövőbeni húzóágazataiban a jó munkának rendkívüli lehetőségei vannak, és a sor hosszan folytatható. Mi a jó munka mellett állunk, és nagyon nagyra értékeljük azt, a mostani helyzetben ez a legfontosabb feladatunk, hogy kiálljunk emellett. (Dr. Varga László: Orvost!) És ki kell mondani, hogy az, aki hibás helyzetértelmezésével, értékelésével vagy a túlzó, értelmetlen, teljesíthetetlen követeléseivel, ábrándkergetéseivel ezt a reményt veszi el, ássa alá, az a közös jövőnket veszélyezteti. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK :
